A spanyol alkotmánybíróság tiltása ellenére a katalán parlament elfogadott egy előterjesztést a Spanyolországtól való egyoldalú elszakadás lépéseiről.
Az elszakadási tervben kinyilvánítják, hogy a katalán nép joga egy saját alkotmányozó folyamat kezdeményezése. Erről népszavazást tartanának, majd kinyilvánítanák az elszakadást, elkészítenék a katalán köztársaság alkotmányát, amelyet egy újabb népszavazással ratifikálnának.
A szavazás és az azt megelőző parlamenti vita botrányba fulladt: a katalán parlamentben többségben lévő két függetlenségi párt megszavazta az elszakadási menetrendet, a többi nagy párt tiltakozásul nem vett részt a szavazáson.
A spanyol alkotmánybíróság decemberben alkotmányellenesnek minősítette az elszakadási kezdeményezéseket. A katalán kormány már akkor jelezte, hogy nem fog engedelmeskedni a bíróság döntésének.
A spanyol miniszterelnök-helyettes már bejelentette, hogy a kormány ezt az újabb parlamenti határozatot is az alkotmánybíróság elé viszi.
Közben a függetlenségpárti katalán pártok között is van feszültség: az MTI összefoglalása szerint a két erőt (Együtt az igenért, katalánul Junts pel sí, illetve a Népi Egység, CUP) csak a katalán önállóság célja köti össze, a gazdasági-társadalmi elképzeléseik egyébként teljesen eltérnek. A feszültség azután tetőzött, hogy a katalán kormány a többsége ellenére nem tudta elfogadtatni a parlamenttel a költségvetési tervet, ezért Carles Puigdemont katalán elnök bizalmi szavazást kért maga ellen. Ezt szeptemberben tartják majd meg.