Nem sikerült tető alá hozni a megállapodást a szíriai rendezést célző amerikai-orosz együttműködésről, de nem is zárta el végleg a megegyezés útját John Kerry és Szergej Lavrov. Az amerikai és az orosz külügyminiszter 12 órán át tárgyaltak a Genfi-tónál. A megbeszélésen csatlakozott hozzájuk az ENSZ Szíriáért felelős megbízottja, Staffan de Mistura is.
Kerry néhány napja még azt mondta, a munkacsoportok megbeszélései alapján közel a megállapodás, azonban ez a pénteki nap eredménytelensége alapján nem így volt.
Az ellentét alapja továbbra is az, hogy Oroszország Bassar Aszad elnököt tekinti a legitim szíriai hatalomnak, míg az Egyesült Államok az ellene és az Iszlám Állam ellen harcoló felkelőket tekinti partnernek és az Aszad-rezsim utáni Szíria letéteményeseinek. Hivatalosan Moszkva nem ellenzi eleve Aszad távozását, de azt csak rendezett módon képzeli el – igaz, eközben hathatós katonai segítséget nyújt az elnöknek, akinek sikerült megerősítenie pozícióit. A Krem érve az, hogy Líbiában sem sikerült Moammer Kadhafi likvidálása után betölteni az űrt, az észak-afrikai ország káoszba zuhant, Azsad nélkül ez várna a háború előtt 22 milliós közel-keleti országra is.
Hogy a tárgyalások nem zárultak eredménnyel, az már a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatából is kiderült. Josh Earnest szerint az együttműködés akadálya, hogy az orosz fél nem hajlandó feladni Aszad támogatását.
„A cél az amerikaiak vezette koalícióval való együttműködés kidolgozása – ez egyelőre nem történt meg” – idézte a Ria Novosztyi Szergej Lavrovot. Az orosz külügyminiszter azonban hangsúlyozta a folytatás lehetőségét, jelezve, hogy Moszkva az Iszlám Állam és az an-Nuszra elleni harcot tartja a legfontosabbnak – igaz, Aszad oldalán beavatkozva az orosz légierő eleinte nem annyira az IS, mint inkább az Aszad pozícióit közvetlenül fenyegető felkelők állásai ellen lépett fel.
A tárgyalások közben már zajlott a négy éve ostrom alatt lévő Daraja kiürítése. A Damaszkusz vonzáskörzetében lévő települést 4000 civil és hétszáz felkelő hagyhatta el, az Azsaddal kötött megállapodás révén. Igaz, az ENSZ szerint kétséges, hogy az elvonulók önként mennek és hogy biztonságukat valóban szavatolják. Az Aszaddal kötött megállapodás alapján a civilek damaszkuszi menekülttáborokba, a felkelők az általuk ellenőrzött Idlibbe mehetnek – írta a BBC.
A megbeszélésekre aközben került sor, hogy Törökország tankokkal lépte át a szíriai határt és az általa támogatott felkelők ellenőrzése alá vonta a korábban IS kezén lévő Dzsarablúszt.
A török akciót senki sem kifogásolta, bár a bonyolult képlet miatt az Egyesült Államok és Oroszország terveihez sem illeszkedik pontosan. A NATO-tag Törökország Washingtonhoz hasonlóan el akarja mozdítani Aszadot, ám az amerikaiakkal ellentétben ellenzi, hogy a rendezésben az észak-szíriai kurdok túl nagy szerepet kapjanak. Moszkvának pedig Aszad meggyöngítése miatt jöhet rosszul a török beavatkozás, amely hivatalosan az amerikaiak vezette koalícióval egyeztetve zajlik. A török kormányfő kijelentette, addig maradnak erőik Szíriában, amíg meg nem tisztítják a határt az IS-től és a kurd fegyveresektől – írta az MTI.
Joe Biden amerikai alelnök Ankarában járva a héten ígéretet tett rá, hogy a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) csak akkor őrizhetik meg az Egyesült Államok támogatását, ha visszavonulnak az Eufrátesztől keletre. Kerry pénteken megerősítette a török félne, hogy a YPG megkezdte a visszavonulást.