Egy kivétellel nincs olyan EU-ország, ahol a magyarhoz hasonló, a migránsokkal riogató plakátkampányt rendelt volna meg a helyi kormány. Megkerestük 25 EU-s és migráció-szempontból fontos EU-n kívüli ország nagykövetségét, és arról érdeklődtünk, tudnak-e az itthonihoz hasonló, a kormány által központilag levezényelt kampányokról. A legtöbb nagykövetség határozott nemmel válaszolt, például az Orbán-kormány külpolitikájával szimpatizáló Lengyelország is. Ahol a kormány rendelt valamilyen plakátokat, ott a migránsok befogadására buzdító reklámokról volt szó.
"Tudta? A párizsi merényletet bevándorlók követték el." "Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni."
Két kérdés a magyar kormány július közepe óta futó tájékoztató reklámjai közül. Ezekkel, és még több hasonló kérdéssel együtt utcai óriásplakátokon, reklámszpotokban, hirdetésekben találkozhatunk.
A Kreatív magazin számításai szerint május és augusztus közepe között a magyar kormány 10481 alkalommal jelentette meg reklámjait, amelyek a bevándorlókkal, migránsokkal kapcsolatos veszélyekre hívják fel a magyarok figyelmét. Nem lehet pontosan tudni, hogy a bevándorlás-ellenes plakát- és hirdetésdömping pontosan mennyibe került, de a reklámmal, marketinggel foglalkozó szaklap, a Kreatív listaárakra alapozó számításai szerint
Erre a célra ez a nagy összegű állami költés a bevándorlók célállomásának tekinthető EU-ban egyedülállónak tekinthető.
Huszonöt magyar külképviseletet kerestünk meg, a 25 nagykövetségből 19 válaszolt. A 19 országból ötben volt célzott plakát- vagy egyéb reklámkampány a migránsáradatra reagálva, Németországban, Ausztriában, Svédországban, Norvégiában és Dániában, és ezek közül négyben a migránsok könnyebb beilleszkedését célzó információs kampányokra költöttek. Magyarország mellett mindössze Dánia áll a kissé ijesztgetős plakátok sorában.
A szlovák nagykövetség szóvivője például azt mondta, egyetért azzal, hogy nagyon fontos a társadalmi párbeszéd a menekülthelyzettel kapcsolatban, de ezt náluk a civil szervezetek vezénylik le. Szerinte ha a szlovák kormány a magyarhoz hasonló projektnek vásárolna hirdetőfelületet, akkor a média kemény kritikájára és a támogatottságuk zuhanására számíthatnának.
A német, az osztrák és svéd kormány is indított információs kampányt a menekültválsággal kapcsolatban, de ezek egyáltalán nem hasonlítanak az itthoniakra.
Óriásplakátokat kizárólag a németek használtak, olyan bevándorlókat mutatva, akiknek sikeres volt a beilleszkedése. Amúgy a német, svéd és osztrák kampányok főként a Facebookon és egyéb közösségi médiás felületeken futottak.
2015-ben Németország volt a menedékkérők elsőszámú célországa, ezért a bevándorlási hivataluk a tájékoztatásra és az integrációra koncentrált. Deutschland kann das (Németországnak menni fog) címmel futó programjuknak része egy folyamatosan frissülő térkép, amin minden beilleszkedést segítő központot és programot megtalálhatnak az újonnan érkezők.
A közhangulatra integrációs sikersztorikat bemutató plakátokkal és újsághirdetésekkel próbáltak hatni, amiket idén júliusban egész Németországban terjesztettek. Hasonló a helyzet Ausztriában is, ahol az integráció nagyköveteinek nevezett emberek iskolákban, közéleti eseményeken turnéznak. Ők olyan bevándorlók, akik sikerrel beilleszkedtek az osztrák társadalomba, és készek erről a nagyközönség előtt is beszélni.
A svéd kormány bevándorlással foglalkozó részlege, Migrationsverket is folyamatosan osztja meg az érkezőknek szóló praktikus infókat, ezen kívül több nyelven elérhető videókkal segítik a menedékkérőket. A krízis humanitárius oldalát az MIG Talks kampányban domborították ki, bevándorlókkal készítettek életútinterjúkat.
A svéd kultúrintézetek Svédországon kívül is az informatív/integrációs megközelítés szellemében kampányolnak. Közben a kormány igyekszik a nemzeti identitás egyre fontosabb részévé tenni a folyamatos népességmozgást, erre alapoztak a Volvo népszerű reklámjai is. És bár a svéd kormány több fronton is igyekszik segíteni a bevándorlókat és menedékkérőket, liberális bevándorlópolitikájuk viszont a svéd ellenzék és a svéd társadalom egy jelentős részének szemében vörös posztó.
Az utóbbi években nagyon megerősödött a migránsellenes retorikájú Svéd Demokraták (SD) nevű párt. Legutóbb akkor írtunk róluk, amikor nemzetközi hirdetési kampányba fogtak, hogy hírül adják a világ potenciális vagy már úton lévő menekültjeinek és gazdasági bevándorlóinak: Svédországba nem érdemes jönni. Plakátkampány tehát volt ugyan Svédországban, de nem a kormány, hanem egy szélsőjobboldali ellenzéki politikai párt pénzéből.
A norvég követség szóvivője azt mondta, Norvégiának azzal a hiedelemmel szemben kellett megvédenie magát, hogy náluk az uniós tagállamoknál egyszerűbben lehet menedékjogot kapni. A kormány egyből a forrásig ment, több afgán sajtótermékben is helyeztek el hirdetéseket szigorú bevándorlási szabályaikról. Közösségi médián és nagykövetségeik szóróanyagaiban is a belépési feltételekre figyelmeztették az Ázsiából és Afrikából érkező, jogalap nélküli menedékkérőket. A Norvégiában dolgozó követségi munkatárs azt mondta, az elutasítottaknak kedvezményes hazajutást igyekeznek biztosítani.
Az itthonihoz szövegében leginkább hasonlító kampányt már a magyar plakátok kiszivárgásakor megtaláltuk Dániában, de az üzenet hangneme azért ott is más: az ellenzéki Szociáldemokrata Párt plakátján mosolygó volt miniszterelnök, Helle Thorne Schmidt arra figyelmeztet, hogy ha Dániába jössz, dolgoznod kell. Erre azért volt szüksége a szocdemeknek, hogy ne erősödjön a jobboldal: a Dán Néppárt ugyanis a norvégokéhoz hasonló szigorításokat követelt a menedékkérők számának megugrása után.