Továbbra is nagy migrációs nyomás nehezedik az Európai Unióra, és ismét emelkedésnek indulhat az illegális határátlépők száma, ha kudarcba fulladna az EU-Törökország menekültügyi megállapodás - mondta az uniós külső határokon folytatott határigazgatási együttműködésért felelős uniós ügynökség (Frontex) vezérigazgatója egy hétfői német lapinterjúban.
Fabrice Leggeri a Die Welt című lapban az EU-Törökország megállapodás esetleges bukásának lehetséges következményeiről elmondta, hogy valószínűleg emelkedne a Törökországból érkező "irreguláris migránsok" száma, és nem lehetne többé visszaszállítani őket a görög szigetekről Törökországba, írja az MTI. Erre az elképzelhető forgatókönyvre hivatkozva jelentette be pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Magyarország déli határain újabb kerítést kell építeni az esetlegesen érkező újabb több százezer ember feltartóztatására.
Arra a kérdésre, vajon Recep Tayyip Erdogan már most úgy tesz, mintha "zsilipőr" lenne és átküld menekülteket az EU-ba, a francia uniós tisztségviselő azt mondta: nem tapasztalni erre utaló jeleket. Júliusban nagyjából 1800-an keltek át szabálytalanul Görögországba, holott még februárban és márciusban is naponta érkeztek ennyien - tette hozzá. A törökországi puccskísérlet óta ugyan érkezett néhány török állampolgár, de nem érzékelhető "említésre méltó hatás".
Fabrice Leggeri szerint az EU-Törökország megállapodás tavaszi életbe lépése óta Törökország "nagyon jól" együttműködik Görögországgal és az ügynökséggel, és "együtt egyre jobban sikerül már Törökországban ellenőrizni a migrációs áramlásokat".
Arra a kérdésre, előfordulhat-e ismét a tavalyi eset, amikor minden korábbinál többen, egymillióan érkeztek az EU-ba, azt válaszolta: az EU tanult a 2015-ben történtekből, de "továbbra is roppant nagy a migrációs nyomás". Szíriában változatlanul polgárháború van, az Iszlám Állam Észak-Afrikában is megvetette a lábát, és "a szegénység még mindig szorosan a markában tartja a világ számos részét".
A 2015-ös fejleményekkel kapcsolatban arra a kérdésre, vajon "kapuzárási pánikot" váltott-e ki a magyarországi ideiglenes műszaki határzár megépítésének bejelentése, Fabrice Leggeri elmondta: a migránsok észrevették, hogy gyakorlatilag nyitva állnak az EU kapui, és mivel érezték, hogy ez nem lesz tartós, kihasználták a lehetőséget. Arra a kérdésre nemmel válaszolt, hogy kerítések meg tudják-e állítani a menekülteket.
A Frontex vezetője a jelenlegi bulgáriai helyzetről szólva kiemelte, hogy a tagállamoknak a jelenlegi 112 mellé még legkevesebb 100 embert kellene küldeniük a Frontex helyi műveleteinek támogatásához, mert többen kelnek át Görögországból vagy Törökországból Bulgáriába. Azonban nincs szó akkora számokról, mint tavaly a Nyugat-Balkán esetében. Általában véve az tapasztalható, hogy a migrációs áramlások szétágazódnak, mert a migránsok és az embercsempészek új utakat találnak.
A Frontex továbbra is sürgeti a legális migrációs útvonalak, lehetőségek kialakítását. "A határvédelem és az Európába vezető legális utak nem kizárják, hanem kiegészítik egymást", mert a legális lehetőségek révén csökken a külső határokra nehezedő nyomás.
Arra a kérdésre, hogy mennyi embert kellene befogadnia az EU-nak évente, azt mondta, hogy erről a tagállamoknak kell egyeztetniük az Európai Bizottság bevonásával.
A Líbia, illetve Egyiptom és Olaszország közötti tengeri migrációs útvonalon az Olaszországba érkezők száma Leggeri szerint elég stabil. Az idén eddig csupán 3 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.
Sokan bírálják a Frontexet, mert csupán "komphajózási szolgáltatást" nyújt a térségben. Erre az uniós ügynökség vezetője azt mondta: most nem lehetséges az embercsempészek elleni küzdelem a partok közelében, mert Líbia túl veszélyes, de a tervek szerint ősztől részt vesznek a líbiai parti őrség munkatársainak kiképzésében.
A Frontex átalakításáról szólva kiemelte: az a legfontosabb, hogy legyen egy állandó operatív egység, amelyhez a tagállamok 1500, napokon belül mozgósítható embert biztosítanak. Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján a Frontex akár az adott tagország egyetértése nélkül is részt vehet egy-egy határszakasz igazgatási feladatainak elvégzésében. Erről az ügynökség vezetője azt mondta: megtalálták a kellő egyensúlyt. Először a Frontex tárgyal az adott nemzeti hatósággal, és ha nem jutnak egyetértésre, az ügyet napirendre veheti az ügynökség igazgatótanácsa, amely megerősítheti a vezérigazgató javaslatát, vagy pedig "politikai döntést" hozhat a tagállami kormányokat képviselő uniós testület, az Európai Unió Tanácsa.
Háromezer migráns húsz kisebb fahajón próbált eljutni a Földközi-tengeren át Olaszországba, az olasz haditengerészet hajóival a líbiai partoktól 21 kilométerre találkoztak. A menekültek közül sokan a vízbe ugorva igyekeztek minél előbb eljutni a mentőhajókra, mások bevárták, míg a fedélzetre segítik őket. Az afrikaiak mellett a szíriai és az afgán polgárháború elől menekülők is gyakran ezt az útvonalat használják, mert 2011 óta Líbia nem ellenőrzi határait, és a törvényes rendet sem lehet fenntartani az egymással küzdő fegyveres csoport miatt. Akit a líbiaiak fognak el a tengeren és visznek vissza, azokat gyakran nyomorúságos körülmények között tartják fogva hivatalos és nem hivatalos börtönökben. Számukat jogvédő csoportok 3500-ra becsülik.