Oroszország és a Nyugat kapcsolatáról beszélt  Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO). A legfontosabb kijelentése az, hogy Oroszország  kizárólag az egyenjogúság alapján kész felújítani a normális, teljes körű kapcsolatokat az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

Lavrov szerint Oroszország nem akar konfrontatív külpolitikát folytatni, de  megvédelmezi a saját érdekeit. Beszélt arról, hogy  a nemzetközi színtéren le kell mondani a nyugati országok által érvényre juttatni kívánt egyoldalú megközelítésekről. Azt mondta, az országok túlnyomó többsége - ezekben él a Föld lakosságának 80 százaléka -, osztja Moszkva álláspontját, ezért "nevetséges" Oroszország elszigetelődéséről beszélni.

Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államok új vezetőjével, bárki legyen is az - annyira amennyire ő kész erre - az egyenrangúság, az egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele és a kölcsönös tisztelet alapján. 

Az amerikai elnökválasztásról azt mondta, csalódott.   Sajnálatosnak és méltatlannak nevezte Amerikára, az amerikai népre és az amerikai politikai osztályra nézve "a legdurvább oroszellenes modor" alkalmazását. 

De szerinte csekély a valószínűsége annak, hogy új hidegháború kezdődik, mert az események ilyen alakulásának nincsenek meg az előfeltételei. 

Beszélt arról, hohy az amerikai igazságügyi tárca nemet mondott arra a tavaly novemberi orosz főügyészségi javaslatra, hogy a két ország lépjen együttműködésre a kiberbiztonság terén. Szavai szerint az elutasításon maga John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője is meglepődött, amikor a múlt heti genfi orosz-amerikai külügyminiszteri találkozón tudomást szerzett róla. Kerry Lavrov szerint a történteket helytelennek nevezte és megfogadta, hogy megpróbál változtatni az igazságügyi tárca álláspontján.

"Általános értelemben Nyugaton, de még az Egyesült Államokban is, egyre jobban megértik, hogy nélkülünk nagyon nehéz problémákat megoldani, legyen szó Szíriáról, Irakról, Líbiáról és sok más válságról" - hangoztatta.

Az ukrajnai helyzetet Lavrov "nagyon nehéznek" nevezte, hangoztatva, hogy a konfliktus rávilágított a meglévő euro-atlanti biztonsági rendszer válságára. Nehezményezte, hogy azt már sok éve lehetetlen megreformálni, noha Oroszország tett erre vonatkozó javaslatokat. 

Oroszország nem lát alternatívát az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokkal szemben, és az, hogy azokat nem hajtják végre, nem válik Kijev, Párizs és Berlin "dicsőségére" - mondta. Szerinte Németország és Franciaország "furcsán viselkedik", amikor az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását a minszki megállapodások végrehajtásához köti, holott azokban "Oroszországról egyetlen említés sem esik".

Szerinte nincs jogi akadálya annak, hogy a Nyugat elismerje "a Krím és Oroszország újraegyesítését", mert, mint mondta, az "a nemzetközi joggal teljes összhangban" történt.  "Az ukrán állam megfosztotta a krími népet az önrendelkezés jogától" - hangoztatta.

Lavrov szerint a Nyugat úgy menekül a krími és a koszovói helyzet összehasonlításától, "mint az ördög a tömjéntől". Érvelése szerint a két esetet igenis össze kell vetni. Rámutatott, hogy a Szerbiából kivált területen nem tartottak referendumot és hogy a koszovói albánok ellen nem irányult fizikai fenyegetés.