Egy 2015-ös kutatásban megvizsgálták a 24 legnevesebb brit egyetemre beadott 151 ezer jelentkezést: kiderült, hogy a vártnál jóval kisebb a felvettek arányában megmutatkozó sokszínűség.  A fehér hallgatók 54,7 százaléka kapott felvételi ajánlatot, míg a feketéknek csak 21,9 százaléka, a pakisztániak jelentkezései közül 30,3, az indiaiakéi közül 43,1 százalékot fogadtak csak el.

David Cameron akkori brit miniszterelnök ezt októberben „tudatalatti előítéletességnek” nevezte, és javasolta: a jövőben az egyetemek számára ne legyenek láthatóak a felvételizők nevei a jelentkezési lapokon, hogy megszűnjenek az aránytalanságok. A felvételiken ettől még minden releváns információ megtalálható lesz, még az is, hogy a jelentkező alacsony jövedelmű családból származik-e, kizárólag a neveket törlik róluk. 

Az intézkedés 2017-ben lép életbe, és most azt is bejelentették, melyik lesz az a négy egyetem, amelyik először bevezeti az új rendszert, amelyről Jo Johnson, az illetékes brit miniszter azt mondta, a célja „eltaposni az egyenlőtlenségeket” a felsőoktatásban: Exeter, Huddersfield, Liverpool és Winchester egyetemein lép életbe leghamarabb az újítás – írja a BBC.

Hasonló célú változtatásokat nemcsak az egyetemeken, de a munkaerőpiacon is terveznek bevezetni: a Deloitte például a jövőben nem nézné, melyik intézményben végeztek a hozzájuk jelentkezők, hogy így növeljék a sokszínűséget.

Nagy-Britanniában nem ez az egyetlen törekvés a felsőoktatás esélyegyenlőségéért: az Oxfordi Egyetem nemrég jelentette be, hogy 40 éve most vette fel a legtöbb, állami iskolában végzett hallgatót. Azt is közölték, hogy 834 millió fontos (304,7 milliárd forint) költségvetés áll a brit egyetemek rendelkezésére a szegényebb hallgatók támogatására.