A látogatást a török hatóságok a hétfőn kezdődő muzulmán áldozati ünnep alkalmából engedélyezték. Mehmet Öcalan hangsúlyozta: testvérének tervei vannak és kész folytatni a török állammal korábban megszakadt egyeztetéseket.

Emlékeztetett: a kurd ügy nem évtizedes, hanem évszázados kérdés, amelyben mára naponta mintegy 30 ember veszti életét. Mint fogalmazott: elhúzódó "vak háború" zajlik, ahol egyik fél sem győzhet, ha egyoldalú megoldást keres.

A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Törökországban, a konfliktusban azóta a biztonsági erők legalább 600 tagja és több mint 7000 kurd felkelő vesztette életét.

Múlt hétfőn ötven kurdbarát politikus és aktivista kezdett éhségsztrájkba a délkelet-törökországi Diyarbakirban, hogy kifejezze aggodalmát a bebörtönzött Abdullah Öcalan egészségi, valamint biztonsági állapota miatt. Hónapok óta ugyanis nem kerültek nyilvánosságra információk a PKK-vezér hogylétéről. Azt követelték, hogy Öcalant rokonai, továbbá ügyvédei meglátogathassák. A hétfőn véget ért tüntetésen részt vett a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) öt parlamenti képviselője is.

Gerillaháborút vívnak egy NATO-tagállam ellen, de közben az Iszlám Állam legyőzését is tőlük várja a világ, írtuk nemrég a kurdokról szóló összefoglaló cikkünkben. Az USA bármikor kész bombaszőnyeget teríteni a lábuk elé, de Putyin is óvó karjaiba venné őket. A négy országba szétszórt, harmincmilliós kurd nemzet a legsötétebb ló a Közel-Kelet sötét lovakkal teli politikájában.

A kurd függetlenségért, illetve egy ideje az autonómiáért 1984 óta fegyverrel harcoló PKK-t Öcalan 1978-ban alapította. A kurd vezetőt, miután a török hatóságok hosszas hajsza után külföldön elfogták, 1999-ben terrorizmus vádjával halálra ítélték. Ítéletét a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták.

Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti a PKK-t.