Vajon képes számottevő pozíciókat szerezni a bevándorlásellenes párt a baloldal és a liberalizmus fellegvárának számító Berlinben? Vajon a választók most is megbüntetik Angela Merkel nyitott menekültpolitikájáért a kormányzó kereszténydemokrata pártot? Ezek a legfontosabb kérdései a mai berlini tartományi és önkormányzati választásoknak.
Ma választják meg a legalább 130 fős berlini törvényhozást és a 12 kerület képviselő-testületét Berlinben. Ahogy az elmúlt hónapokban tartott tartományi választásokon, minden bizonnyal a tartományi rangú német főváros mostani választásán is megmutatkozik a német választók véleménye Angela Merkel politikájáról. A legfrissebb felmérések szerint a vasárnapi választásra így alakulnak a pártok közötti erővonalak Berlinben.
Az önálló államként működő Berlint 2011 óta a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták nagykoalícióban vezetik. A német újraegyesítés után a kilencvenes években nagyon markánsan oszlott meg a pártok támogatottsága a városban: az egykori Nyugat-Berlin lakossága jellemzően a kereszténydemokratákat támogatta, az egykori kelet-berliniek pedig a posztkommunista baloldalra (akkor PDS, később Linke) és a szociáldemokratákra (SPD) szavaztak. A várost 1990-1999 között a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták nagykoalíciója vezette, 2001-től tíz évig viszont a szocdemek az egykori német állampárt utódpártjával együtt kormányoztak, majd 2011-ben újra a CDU-val kötöttek nagykoalíciót. Berlinben mindig is erősek voltak a Zöldek, a liberális párt, sőt 2011-ben a Kalózpárt képviselői is bejutottak a városi közgyűlésbe.
Az előrejelzések szerint a szociáldemokraták kapják most is a legtöbb szavazatot. Angela Merkel CDU-ja a 2.-3. helyért küzd a Zöldekkel és a most is erős posztkommunista Baloldallal (Linke). És ott van a nyomukban az elmúlt hónapok tartományi választásain sorra jó eredményeket hozó, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), bár ők a baloldal legnagyobb bástyájának számító német fővárosban nincsenek könnyű helyzetben (erről kicsit később).
A CDU nem számíthat jó eredményre: nem túl népszerű a kormányzó-polgármester jelöltjük, Frank Henkel, és bőven előfordulhat, hogy a pártot a fővárosi választáson is büntetik Angela Merkel politikájáért. Ha nem érnek el jó eredményt, a szociáldemokratáknak másik koalíciós partner után kell nézniük. Csakhogy a szükséges többség se egy szocdem-zöld, se egy szocdem-baloldal koalícióval nem lenne meg, úgyhogy a helyzet izgalmas.
A menekültválság amúgy a német fővárosban is komoly felfordulást okozott az önkéntesek tömegeinek lelkes és odaadó munkája ellenére is. Berlinbe 2015-ben 80 ezer menekült érkezett, közülük kb. 50 ezer ember (kb. Eger lakossága) az év utolsó négy hónapjában. A fővárosnak gyors megoldást kellett keresnie a tömegek elhelyezésére. A város menekültügyi hivatala összeroppant a hatalmas terhelés alatt, azóta csak káosz-hivatalnak nevezik. A menekülteket zsúfolt tömegszállásokon, sportcsarnokokban helyezték el, aztán abból lett botrány, hogy a főváros igencsak drágán kezdett el kibérelni élelmes vállalkozóktól üresen álló lakásokat, csarnokokat.
A közel-keletről vagy Észak-Afrikából érkezett bevándorlók tömeges jelenléte amúgy a 3,5 millió lakosú Berlinben teljesen megszokott. Igazi multikulti városról van szó, ennek minden szépségével és nehézségével együtt. 2013-as adatok szerint a lakosság közel egyharmada migrációs hátterű, a legnagyobb etnikai kisebbséget a 180 ezer török alkotja.
A nyitottságáról, liberalizmusáról híres városban nincs könnyű helyzetben a bevándorlásellenes és populista irányvonallal Németország más régióiban hódító Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. A néhány évvel ezelőtt alapított párt márciusban az egykori kelet-német tartományban, Szász-Anhaltban 22 százalékot ért el és a második legnagyobb erővé vált. Már a fővárosban is 15 százalékra mérik az AfD-t, de egyelőre nem valószínű, hogy a német főváros irányításában labdába rúghat. Már csak azért sem, mert az összes párt mereven elutasít mindenféle együttműködést velük.
Az iszlamofób és rasszista megnyilvánulásairól elhíresült párt ezért Berlinben kifejezetten a liberális fővárosra szabott kampányt visz, elég cinikus hangnemben, valljuk be. Egyik plakátjuk például egy meleg (német) párt ábrázol, akik azt mondják: nem akarnak muszlimokkal ismerkedni, mert a muszlimok szemében az ő szerelmük halálos bűn. Más plakátjaikon egy német drogfüggő háborog, hogy a marokkói dealerjét az állam tartja el szociális segélyekből, a következőn egy szőke német nő mondja el, hogy nem szeretné, ha legközelebb is fogdosnák a berlini multikulturális fesztiválon, és láthatunk egy AfD-re szavazó berlini török fiatalt is, aki arra kéri német barátait, hogy védjék meg együtt Berlint, mert ő már csak tudja, milyen veszélyes tud lenni az iszlám.
A bevándorlásellenes és populista párt igyekezett szalonképes jelölteket is felsorakoztatni a berlini választóknak. Kormányzó-polgármester-jelöltjük, a korábban a Bundeswehrnél, majd a NATO-nál szolgáló Georg Pazderski is mérsékeltebb hangot üt meg a menekültügyben, mint a párt más prominensei. A jelöltek nagy része nem a társadalom perifériájáról érkezett figura. A listájukon szereplő 37 jelölt közül 24-nek van egyetemi végzettsége. A sokszínűség jegyében van köztük korábbi kereszténydemokrata, egy punkkoncerteket szervező egykori szociáldemokrata, és egy melegségét nyíltan felvállaló szintén egykori szocdem is.
A mostani választás természetes nagyvárosi ügyekről is szól. Az SPD-CDU vezetés az elmúlt öt évben 100 ezer új munkahelyet teremtett, a német újraegyesítés óta most a legalacsonyabb a munkanélküliség, 20 ezer óvodai férőhelyet hoztak létre, és 2 milliárd euróval csökkentették a város adósságát. A másik oldalon éles kritika éri a városvezetést a lerobbant iskolaépületek, a lakáshiány és az emelkedő lakbérek miatt, illetve az elhanyagolt iskolaépületek és rosszul működő hivatalok miatt.
Michael Müllernek, a város szociáldemokrata kormányzó-polgármesterének nagy esélye van arra, hogy hivatalban marad. Neki ráadásul ez lesz az első megmérettetése választáson, 2014-ben ugyanis egy párton belüli szavazás eredményeképpen kerülhetett a városvezetői székbe. Berlin addigi legendás kormányzója, a 2001 óta hivatalban lévő Klaus Wowereit ugyanis 2014 augusztusában lemondott hivataláról. Az egykor kifejezetten népszerű, homoszexualitását nyíltan vállaló Wowereit a berlin-brandenburgi nemzetközi repülőtér (BER) építkezésébe bukott bele. A gigaberuházást 2012-re kellett volna átadni, de még most sincsen kész, a botrányok miatt pedig Wowereit mögül kihátráltak a párttársai.
A szociáldemokraták a most 52 éves Michael Müllert jelölték a helyére, aki amúgy Wowereit legfőbb bizalmasa volt a berlini SPD-ben. Müller hivatalba lépésekor olyan magas népszerűséget élvezett, mint amilyet az amúgy sztárnak számító Wowereit sohase. A mostani berlini főpolgármester kampányának legfőbb üzenete az, hogy Berlin továbbra is megfizethető, világra nyitott, szabad és szociálisan érzékeny város marad.
A mai választás első eredményeiről este 6 óra után számolunk be.