Az exit-pollok szerint  a szavazatok 23 százalékával az eddig is kormányzó szociáldemokrata párt nyerte a berlini tartományi választásokat. A szociáldemokraták támogatottsága öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest 5 százalékkal csökkent.

Nagykoalíciós partnerüknek, Angela Merkel kereszténydemokrata pártjának (CDU) támogatottsága szintén 5 százalékkal csökkent 2011-hez képest. A mostani 18 százalékos eredményük negatív rekord Berlinben.  Grafikonunkon láthatja a pártok 5 évvel ezelőtti eredményét és a mostani exit-poll számait.

A baloldal fellegvárának tartott német fővárosban nem sikerült az áttörés a populista és bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártnak. Az előrejelzésekben 15 százalék körüli eredményt jeleztek előre nekik, de az exit-poll szerint csak 11,5 százalékot értek el, amivel Berlinben csak az ötödik legerősebb pártnak számítanak. (Az AfD tavasszal az egykori kelet-német tartományban, Szász-Anhaltban 22 százalékot ért el, és a második legnagyobb erővé vált). A néhány évvel ezelőtt alakított párt számára azonban ez is kifejezetten jó eredmény. Az AfD ezzel a 10. németországi tartományi parlamentben szerzett képviseletet. 

Jelentősen javította eredményét a főleg az egykori kelet-berlini kerületekben kedvelt, posztkommunista Baloldal (Linke). A párt 2011-hez képest 5 százalékkal több szavazatot kapott. A párt, illetve annak elődje (PDS) korábban tíz évig a szociáldemokratákkal közös koalícióban kormányozta Berlint. 

A német Kalózpárt most nem érte el a törvényhozásba jutáshoz szükséges 5 százalékot, így kiesik a képviselőházból. A liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) viszont öt év után ismét bejutott a berlini tartományi képviselőházba. 

A szociáldemokraták nem akarnak tovább koalícióban maradni a kereszténydemokratákkal. Ehhez jelenleg nincs is meg a szükséges többség, a két egykori legerősebb párt nem viszi el Berlinben a szavazatok 50 százalékát. A szociáldemokraták csak két másik párttal együtt tudnak kormányozni. Várhatóan a Baloldallal és a Zöldekkel kezdenek tárgyalásokat, lehetséges variáció még a  SPD-CDU-Zöldek, SPD-CDU-FDP koalíció,  de még semmi nem dőlt el.   

Vasárnap 8-18 óráig helyi törvényhozási választást és önkormányzati választást tartottak Berlinben. A tartományi rangú Berlin önálló államként, saját törvényhozással és kormányzattal rendelkezik. A 2,48 millió választó a legalább 130 tagú képviselőház tagjaira szavazott. 78-an egyéni választókerületből, 52-en pártlistákról jutnak be a berlini törvényhozásba. A törvényhozás választja meg ezután Berlin kormányzó-polgármesterét. 

A képviselőházi választással együtt a 12 kerületi közgyűlést is újraválasztják. A közgyűlésből kerül ki az adott kerületet irányító testület, amely a kerületi polgármesterből és négy úgynevezett kerületi tanácsnokból áll. A pozíciókat a választási eredménynek megfelelő arányban osztják el a pártok között.

Ebből adódóan a 2013-ban alapított AfD története során először döntéshozó szerepbe kerülhet, várhatóan néhány keleti külső kerületben szerez majd tanácsnoki tisztséget. Egy kerületre átlagosan csaknem 300 ezer lakos jut, vagyis a tanácsnokok emberek százezreit érintő ügyekben hoznak döntéseket.

Ez volt az idei utolsó tartományi választás Németországban. A 2017 szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt még három tartományban tartanak választást: 2017 márciusában Saar-vidéken, május elején Schleswig-Holsteinban, május közepén pedig a legnépesebb tartományban, a 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliában.