1956 indított Szijjártó Péter az ENSZ közgyűlésén. „Az ország nem kapott külső segítséget a kommunista elnyomás elleni forradalomhoz, így elbukott. De a hősies ellenállás erőt adott ahhoz, hogy túléljük a diktatúrát és végül elnyerjük a szabadásgot 1990-ben.” A külügyi és külgazdasági miniszter ezután hamar a világ fennálló rendjét fenyegető változásokról szólt.
A 24. órában vagyunk – mondta Szijjártó, három tényezőt megemlítve:
Szijjártó szerint az Iszlám Államot (IS) kell először megsemmisíteni, mert
– mondta, beszámolva arról is, hogy Magyarország létrehozta a keresztényüldözés elleni államtitkárságot is, amely világszerte figyelni fogja a keresztény közösségek helyzetét. (Erre a kormány egy évre 97 millió forintot szánt, ami igen csekély összegnek tűnik a kitűzött feladathoz képest.)
Az embercsempészet visszaszorításának fontosságára is felhívta a figyelmet, és arra, hogy az emberek ezreit halálba vivő embercsempészek tettei nem maradhatnak megtorlatlanul, ezért a nemzetközi bíróságnak mielőbb fel kell lépnie.
A humanitárius vonal után a szigorú fellépésre, Magyarország határvédelmi politikájának fenntartására tért rá Szijjártó, kijelentve:
A biztonságos élet alapvető emberi jog, ám ez nem jelenti, hogy mindenki szabadon választhat magának országot. „Továbbra is szigorúan fellépünk a két biztonságos ország közötti határsértőkkel szemben” – mondta, utalva arra, hogy a menekülteket minél közelebb kell tartani otthonukhoz. Ezért segíteni kell Törökországot, Jordániát és Libanont, amelyek enélkül összeomlanak a menekültek súlya alatt, őjabb emberáradatot indítva el Európa felé.
Magyarország egyike a 23 országnak, akik fellépnek az IS ellen – mondta Szijjártó, megemlítve azt a 143 embert, akik többek között a pesmergák iraki kiképzésében vesznek részt. Emellett Magyarország kórházat épít Szíriában és ösztöndíjprogramot valósít meg szíriai egyetemisták számára.
Nem említette viszont azt, amit a Kormányinfón Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter vetített előre Szijjártó beszédéből: a külügyminiszter nem mondta, hogy az Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia a demokráciaexportot jelentő politikáját a közel-keleti térségben.
Szijjártó csupán a megváltoztatandó migránspolitikáról beszélt és arról, hogy Magyarország számára elsődleges a magyar emberek védelme és nem lehet az emberek akarata ellenére kikényszerített letelepítési rendszert kialakítani. (Brüsszel neve nem hangzott el.)
Végül közép-európaiként szólt a közgyűléshez. "Térségünk súlyos kihívásokkal néz szembe, az energiabiztonság, az ukrajnai háború, a Nyugat-Balkán helyzete és az EU-orosz viszony kapcsán." Az ENSZ 70 éves történetében nem választottak még a régióból főtitkárt, ezért nagyvonalúságot kért a közgyűléstől, hogy adjon módot egy olyan ember megválasztásának, aki érti a térség problémáit és segítséget nyújthat abban, hogy Közép-Európa leküzdje nehézségeit.
Szélesebb kontextusba nem helyezte, hogy ez miért volna jó például Latin-Amerikának, Afrikának vagy Délkelet-Ázsiának.