A Kárpát-medencei magyar feltámadás megindult: horvátok, szerbek és romák fedezték fel tömegével magyar identitásukat a horvát előrehozott választás előtt. Csakhogy a gyanú szerint 200 kunával, liszttel, cukorral és tusfürdővel lefizették, sőt megzsarolták őket. A csodálatos szavazógyarapodással sikerült kiütni a horvát magyarság baloldali képviselőjét, Juhász Sándort, a Fidesz favoritjának számító jobbos Jankovics Róbert került a helyére. A rendkívül szoros választáson akár Orbán legnagyobb külföldi kritikusának a visszatérése is múlhatott volna. A megvádolt Jankovics szerint mindez hazugság, kitaláció, és ellenfele csupán nem tud veszíteni. A választási bizottság elutasította a panaszokat.
Semjén Zsolt talán a legszebb álmaiban sem gondolta volna, hogy az egyre fogyó magyarság csodálatos feltámadása éppen a Mészáros Lőrinc által is kedvelt Horvátországban fog elkezdődni:
A dolog szépséghibája, hogy a horvát sajtóban feltárt jelenség nem éppen a Kárpát-medence teleszüléséről szól. Sokkal inkább tűnik jól szervezett választási csalásnak, ahol 40 eurós szavazatvásárlással, fenyegetéssel és zsarolással vettek rá horvátokat és romákat, hogy vallják magukat magyarnak, így befolyásolva az egyetlen magyar kisebbségi mandátum sorsát.
Szeptember 26-án, hétfőn a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciát tartott Budapesten „Horvátországi magyarok a 2016-os választások után″. A rendezvényen felszólalt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is, de a legérdekesebb szereplő az a Jankovics Róbert volt, aki a horvátországi magyar kisebbség képviseletében a szeptember 11-i előrehozott választáson bekerült a horvát törvényhozásba, a száborba. Jankovics a Fidesz.hu-n megjelent beszámoló szerint diadalittasan így büszkélkedett:
Bár a magyarság száma csökken, de a szavazópolgárok száma mégis folyamatosan nő. A részvétel a magyarság esetében kétszer akkora volt, mint az utána következő kisebbségnél. A szórványban soha nem született még ennyi szavazat. (...) Olyan közösségről van szó, amely vállalja magyarságát és hajlandó is ezért tenni.
Csakhogy a horvát sajtóban már a választás előtt téma volt a magyar szavazópolgárok látványos gyarapodása, amit nem éppen a magyarság büszke felvállalásával és a hazafias tenni akarással magyaráztak. De mielőtt bemutatnánk az elhangzott vádakat és az azokat alátámasztani látszó konkrét számokat, érdemes megismerkedni a horvát politikai kontextussal.
Horvátország lassan teljes politikai anarchiába süllyed, miután a 2015-ös decemberi választáson kialakult patthelyzetet a 2016. szeptemberi előrehozott választás sem oldotta fel. Sem a jobboldal, sem a baloldal legnagyobb pártja nem tudott, illetve tud egyedül kormányt alakítani, és a leendő kormányfőnek ismét mindenféle kis pártokból, párttöredékekből kell majd összekapargatnia a minimum 76 fős parlamenti többségét. Hogy a pár héttel ezelőtti előrehozott választás is szoros lesz, azt mindenki sejtette, és a politikai erők erre készültek is különféle eszközökkel. A horvát sajtóban megfogalmazódott és a Global Voices Magyarország által szemlézett erős gyanú szerint az egyik ilyen eszköz a magyar kisebbségi mandátum manipulálása volt.
A 151 fős horvát parlament 140 mandátumát választókerületekből osztják ki, a horvát diaszpóra három mandátuma mellett azonban az országban élő kisebbségeknek is jut nyolc mandátum. A nyolc mandátum egyike a kb. 14 ezer fős magyar kisebbségnek jár, vagyis a magukat magyar etnikumúnak valló horvát szavazópolgárok is választhatnak egy parlamenti képviselőt. Az elmúlt időszakban a horvátországi magyarságot Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) politikusa képviselte a horvát parlamentben.
Juhász 2015 decemberében még elképesztően szoros küzdelemben, 20 szavazattal nyert: 2218 szavazatot kapott, míg kihívója, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK) képviselő Jankovics Róbert 2198-at. Mivel Juhász a horvát szocialista párt (SDP) tagja, Jankovicsot viszont a jobboldali HDZ-hez, és egyébként a magyarországi Fideszhez közel állónak írja le a horvát sajtó, az egymással versengő nagy országos pártoknak sem volt mindegy, kié lesz az előrehozott választáson a kisebbségi mandátum, amin szélsőséges esetben akár az egész kormánytöbbség is múlhat.
A Jankovics-féle HMDK-ról a rivális baloldali magyar szervezet, a MESZ honlapja azt írja , „10 éve a magyar kormány egyedüli horvátországi partnerei és 10 éve egyedüli élvezői az anyaországi támogatások százmillióinak (...) minden választás alkalmával megjelennek a magyar kormány politikusai – 1999-ben Orbán, 2011-ben Kövér László, idén pedig a sor Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárral kezdődött (...) – hogy elmondják, ők a HMDK jelöltjét támogatják".
A szeptember 11-i választás előtt Juhász Sándor sajtótájékoztatót tartott Zágrábban, ahol a választói névjegyzék manipulálásával vádolta meg ellenfelét. Azt állította, hogy a rivális magyar szervezet, a HMDK horvátokat és romákat vesz rá pénzzel arra, hogy azok magukat magyarnak regisztrálva a magyar listára szavazzanak az előrehozott választáson. A horvát választási törvény elég megengedő, a szavazók korlátozás nélkül váltogathatják saját nemzetiségi identitásukat.
364 új magyar nemzetiségű választópolgár van Eszék-Baranya megyében, akik a (2015-ös) novemberi választásokon nem léteztek
– mondta akkor Juhász Sándor a Vajdaság Ma beszámolója szerint, és arról beszélt, ezek az új szavazók a választások után majd újra horvátnak vagy romának vallják magukat. Korábban Veljko Kajtazi roma kisebbségi képviselő ezekről a nemzetiségváltásokról azt mondta, hogy „Baranyában a romák néhány száz kunáért (pár ezer forintért) megváltoztatják nemzetiségüket".
A jelenséggel az Al Jazeera balkáni kiadása is foglalkozott már szeptember legelején, tehát még az előrehozott választást megelőzően. Ők olyan adatokra hivatkoztak, melyek szerint a 2015. novemberi választástól egészen 2016. augusztus végéig majdnem hatezer horvát választópolgár kérte a kisebbségi besorolása megváltoztatását. Ez a hirtelen nemzetiségi öntudatra ébredés pedig a hivatalos minisztériumi adatok szerint leginkább a magyaroknak kedvezett: augusztus 22. és 28. között például a nemzetiséget váltó 286 választóból 76 kérte, hogy ezentúl a magyar listára szavazhasson. A vizsgált időszak etnikumváltóinak nagy többsége korábban horvátnak vallotta magát, hatan szerbnek, ketten pedig romának.
Az Al Jazeera műsora szerint a kamumagyarokat 40 euróért toborozták olyan szegény emberek közül, akiknek ez a pénz bőven megérte azt a pár perces és egyszerű papírmunkát, ameddig a nemzetiségi besorolás megváltoztatása tart a helyi hivatalokban. Bár nem találtak olyat, aki az arcát is vállalva, kamera előtt beszélt volna saját megvásárlásáról, a választási bizniszről szóló pletykáról nagyon sokan hallottak. A horvát nyelvű videóban 1:10-tól a MESZ-es Juhász Sándor, 1:45-től a HMDK-s Jankovics Róbert is szerepel.
Más hírportáloknak, például a Trportal.hr-nak azonban sikerült megszólaltatniuk párat az újdonsült magyarok közül. Például azt a Zorica Blazevicset, aki arról számolt be, egyszer csak megjelent az udvarában a pélmonostori szociális gondozó hivatal egyik munkatársnője és Jankovics Róbert, akik 200 kunát (kb. nyolcezer forintot) ígértek neki, ha elmegy a hivatalba és magyarnak regisztrálja magát. Az a hivatalnoknő, aki ezt az ajánlatot tette, azt is megígérte Blazevicsnek, hogy ráadásul még el is viszik kocsival a hivatalba, sőt megnyugtatta, két héttel a választás után majd nyugodtan visszaváltoztathatja a nemzetiségét horvátra. Az agitátorok magasabb szociális juttatásokkal is kecsegtették Blazevicset, de fenyegetőztek is:
Amellett, hogy ígéretet tettek a havi szociális juttatásaim emelésére, meg is fenyegettek. Azt mondták, elveszik a házamat és a fiamat is, illetve, hogy problémám lesz a rendőrséggel is, ami megijesztett.
A horvát lapnak később más érintettek is nyilatkoztak: egy férfi, aki a helyi hatóságok bosszújától tartva neve elhallgatását kérte, részletesen elmesélte, hogyan környékezték meg őt és feleségét. Jankovics egyik embere, S. Attila kereste meg őket és 100-100 kunát ígért a házaspárnak, ha elmennek vele, és aláírnak a hivatalban valamilyen papírt. Hogy pontosan mit, azt ekkor még nem tudták. Mivel minden kis pénz jól jött nekik, ezt megtették – mondta a férfi. Csupán a hivatalban derült ki számukra, hogy innentől kezdve ők többé nem horvátok, hanem magyarok. Pár nap múlva azonban csak a feleség kapta meg a neki járó száz kunát, a férjnek azt mondták, ő majd a szavazás után juthat hozzá a sajátjához. Az előrehozott választás előtt még külön rájuk telefonáltak emlékeztetőül, hogy a magyar listán Jankovics Róbertre kell majd szavazniuk.
Ahogy közeledett a szeptemberi előrehozott választás, úgy gyorsult fel a magyar nemzeti öntudatra ébredés Horvátország-szerte, főként az ország keleti, elmaradottabb vidékein, és leginkább a nélkülözésben élők körében. Az Eszék-Baranya megyei Laskafalun (Čeminac) például évek óta folyamatosan csökken a magyarság száma, a választás előtt pár héttel azonban az addigi 68 magyar választópolgárból 98 lett. Juhász Sándor szerint az ilyen kis településeken mindenki ismer mindenkit, mégis, hirtelen egész családok vallották magukat hirtelen magyarnak úgy, hogy korábban ezek a horvát vagy szerb nemzetiségű falusiak semmilyen kapcsolatban nem álltak a magyar közösséggel.
A lebukáshoz az is hozzájárult, hogy miután az újdonsült magyarok regisztrálták magukat, Juhász, mint a horvátországi magyarság akkor még hivatalban lévő képviselője, levélben köszöntötte őket a magyar közösségben. Beszéltünk Juhásszal, aki az Indexnek elmondta: a levelet követően
Juhász ekkor felvilágosította őket, ezzel bűncselekményt követnének el. Ezt követően Juhász többük vallomásával, például az imént bemutatott házaspáréval elment a rendőrségre feljelentést tenni. Még számos hasonló esetről érkeztek beszámolók: főként vidéki, szegénységben élő horvátokat, szerbeket és romákat próbáltak megvásárolni, illetve zsarolással rávenni az etnikumváltásra. A Večernji list cikke szerint a tarifa 200-300 kuna között mozgott, de lisztből, cukorból, tésztából, csokoládéból és tusfürdőből álló segélycsomagot is bevetettek. Juhász az Index kérdésére elmondta: az ügyben legkevésbé a romák érintettek.
Jankovics Róbert több nyilatkozatában is visszautasította a vádakat, szerinte minden épp ellenkezőleg van: Juhász Sándor machinált, illetve terjeszt róla rágalmakat, a fenti beszámolók pedig hazugságok. Sőt, Jankovics azt is felhozta védelmére, hogy a szavazógyarapodásból szerinte egyenesen Juhász profitált. Csakhogy a számok mást mutatnak:
De Jankovics azzal is védekezett, hogy a Juhász által a tömeges átregisztrálásokra példaként hozott településen, Laskafalun maga Juhász győzött meggyőző arányban, 23:10-re. Juhász azonban erről az Indexnek azt állította: amikor a horvátokat, szerbeket és romákat átíratták magyarnak, egyúttal a szavazóhelyüket is megváltoztatták. A választás napján pedig szervezetten, 3-5-10 km-rel arrébb lévő településekre szállították őket, hogy ott szavazzanak le.
Juhász a történtek után óvást nyújtott be, de a választási bizottság elutasította a panaszát. A szereplők most oda-vissza gyanúsítják egymást, a szavazatmanipulálási botrány jelenleg rendőrségi, illetve ügyészségi szakaszban van. Juhász az Indexnek azt mondta, ők maguk tíz vallomást gyűjtöttek össze a csalásról, amit csatoltak is a feljelentéshez. De úgy hallotta, a múlt héten a rendőrség „két kombival″ vitte be az embereket kihallgatni.
Jankovics eközben egy olyan, közjegyző által hitelesített nyilatkozatot juttatott el az ügyről író Večernji list című laphoz, melyben egy nő azt állítja, Juhász Sándor kényszerítésére tett vallomást Jankovics ellen. Juhász erre úgy reagált, a nőt valójában Jankovics kényszerítette arra, hogy menjen el a jegyzőhöz, hogy ott vonja vissza saját korábbi állításait. Jankovics szerint viszont Juhász csupán azért hazudozik, hogy így próbálja kimagyarázni a vereségét.
Az állítólagos választási csalás gyanúját az teszi még súlyosabbá, hogy ahhoz a beszámolók szerint helyi hivatalnokok is asszisztáltak, akik szociális juttatások emelésével vagy megvonásával, illetve különféle hatósági kellemetlenkedésekkel gyakoroltak nyomást.
A horvát választások előtt az Orbán-kormány és a Fidesz nyíltan kiállt a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) mellett: Budapest számára a Mol–INA-ügy mellett a menekültválság miatt sem volt mindegy, kik kerül kormányra. Főleg annak megakadályozása volt fontos, hogy Zoran Milanović volt horvát kormányfő, a szocialisták vezetője visszakapaszkodjon a hatalomba.
Milanović volt az, aki 2015 őszén folyamatosan bírálta az Orbán-kormány menekültpolitikáját, a kerítésépítést és a szerinte embertelen, európaiatlan bánásmódot, viszonzásként pedig ő kapta a legtöbb visszaszólást Szijjártó Péter magyar külügyminisztertől. Idén augusztusi gyűjtésünk szerint Szijjártó addig 59 esetben szólt vissza külföldi politikusoknak, a célpont pedig a legtöbb esetben, összesen 13-szor Horvátország és Milanović volt. A most hétfői konferencián Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár ki is jelentette:
Fontos, hogy számunkra egy hasonló színezetű pártkoalíció vezesse az országot.
Potápi már a horvát előrehozott választás kampányában is Jankovics és a HMDK mellett állt ki, a mostani konferencián is gratulált neki, a választás eredményét pedig történelmi sikernek nevezte a magyarság szempontjából. A horvát előrehozott választáson ugyanis a szoros eredmény ellenére ezúttal a Fidesz szempontjából baráti, jobboldali HDZ végzett az első helyen, és már folynak is a koalíciós tárgyalások. Az új jobboldali horvát kormánytöbbségnek pedig Jankovics Róbert is a tagja lesz, maga jelentette be, hogy már meg is keresték őt a HDZ-től.
Juhász Sándor az Indexnek azt mondta, arra nem lát esélyt, hogy megismételjék a választást, de minden azon múlik, hogyan áll hozzá az ügyhöz a politika, leállítják-e a felülről a nyomozást. A szóban forgó bűncselekményért minimum hat hónap börtön jár, és ha adott esetben egy parlamenti képviselőt elítélnek, meg kell válnia a mandátumától.