Nils Muiznieks a pozsonyi EU-csúcson érezte úgy, hogy bár eddig is voltak komoly különbségek abban, hogy az Unió egyes országai hogyan kezeljék a menekültek kérdését, de „nem meglepő módon” Magyarország a legellenségesebb az Európai Unió javaslataival szemben; az ország már régebb óta nem ügyel az emberi jogok védelmére és a törvényszerűség fenntartására – írja a New York Timesban.

Az emberi jogi biztos szerint bár Magyarország korábban nyomást gyakorolt a médiára, aláásta a bírói szabadságot és akadályozta a civil szervezetek munkáját, mégis a menekültkérdés az, amelyben a legszembetűnőbb az ország „eltávolodása az emberi jogoktól”, mivel, mint írja, az elmúlt évben a kormány intézkedései miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált menekültstátuszt szerezni az országban, nincs szavatolva a menedékkérők biztonsága, és a kormány kriminalizálta a bevándorlókat és a menekülteket.

Orbán Viktor miniszterelnök programját nem lehet másnak nevezni, mint intézményesített idegengyűlöletnek”

– írja Nils Muiznieks.

A biztos szerint a szögesdrótkerítés és a menekültekkel szemben tanúsított bánásmód megakadályozzák a határhoz érkezőket abban, hogy éljenek nemzetközi egyezményekben biztosított jogukkal, és menedéket kérjenek. A tapasztalatlan, csak egy gyorstalpaló után felfegyverzett határvadászok kinevezése pedig szerinte nem megfelelő megoldás egy olyan tömeg kezelésére, amelynek tagjai között sok a kiszolgáltatott menekült vagy az emberkereskedelem áldozata.

Muiznieks kitér a cikkben a kvótanépszavazást megelőző plakátkampányra is. Mint írja, más európai országokban is folytatnak rágalomhadjáratot az idegenek ellen, de míg máshol szélsőséges pártok, addig Magyarországon maga a kormány terjeszt hamis információkat. „Senki nem vitatja, hogy 2015-ben, amikor közel 400 ezer menekült haladt keresztül az országon, Magyarország komoly kihívással szembesült, amihez kevés segítséget kapott az EU más tagállamaitól. Ez ugyanakkor nem lehet kifogás arra, hogy kidobják az ablakon a menekültek védelmét” – írja, hozzátéve, bár a tagállamoknak persze joguk van saját migrációs politika megvalósításához, ez semmiképp sem mehet szembe az emberi jogok európai egyezményével vagy az 1951-es menekültügyi egyezménnyel. 

Ha Magyarország tovább folytatja kihívó politikáját, amely semmibe veszi az emberi jogokat, annak jogi következményei is lehetnek”,

véli az ET biztosa. Hogy ezt elkerülje az ország, muszáj párbeszédet folytatnia az európai szervezetekkel, és „elkerülnie, hogy tovább mérgesítsen egy amúgy is feszült helyzetet”. Muiznieks szerint ezért „a magyar politikai vezetőknek fel kell hagyniuk az idegengyűlölő kijelentésekkel, és tényekkel, bizonyítékokkal és az emberi jogok iránti elkötelezettséggel kell kezelniük a migráció keltette közhangulatot”.

Muiznieks ugyanakkor úgy véli, az a szellem, ami hatvan éve 200 ezer, a szovjetek elől menekülő magyar életét könnyítette meg, még megvan Európában. „Ez a hozzáállás a legjobb gyógyír antidemokratikus rendszerek és a múltban már olyan sok pusztítást okozó nacionalizmus ellen” – írja.