Putyin felfüggesztette a fegyverplutónium hasznosításáról megkötött orosz-amerikai szerződés végrehajtását hétfőn. Azt üzente, hogy hajlandó felújítani a feltételeket, ha eltörlik a Moszkva elleni szankciókat, és kártérítést kapnak az eddigi veszteségeikért, visszavonják az úgynevezett Magnyitszkij-törvényt, és a 2000 után NATO-ba lépett országokban csökkentenék az amerikai katonák létszámát, írta az MTI.

Putyin rendeletét az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett barátságtalan lépéseivel indokolta, amelyek szerinte fenyegetést jelentenek a hadászati stabilitásra nézve. Az orosz online hivatalos közlönyben megjelent dokumentum szerint a körülmények gyökeresen megváltoztak.

Szerintük az Egyesült Államok sem hajtja végre a fölösleges fegyverplutónium hasznosításával kapcsolatban a nemzetközi szerződésekkel összhangban vállalt kötelezettségeit, így ők sem fogják. Az orosz vezetés szerint az USA olyan intézkedéseket hoz, amelyek célja az orosz gazdaság megingatása, a 2012-es Szergej Magnyitszkij-törény elfogadásával pedig Washington nyílt pártfogásába vett Oroszországban elkövetett gazdasági bűncselekményeket. Ezen kívül ráadásul az Ukrajna szabadságának védelmében elfogadott 2014-es amerikai jogszabály megengedhetőnek tekinti az orosz belügyekbe való beavatkozást.

Moszkva és Washington 2000-ben kötötte meg a nukleáris robbanótöltetek leszereléséből származó plutónium hasznosításáról szóló egyezményt, amelyet tíz évvel később a felek újabbal váltottak fel. Már az első megállapodás végrehajtása is elakadt, részben Moszkva kifogásai miatt. A második, 2010-es megállapodás értelmében a harci plutóniumkészletek átlátható felszámolása 2018-ban kezdődne meg az Egyesült Államokban és Oroszországban. A megállapodás 34-34 tonna plutónium atomerőművi fűtőelemmé alakításáról rendelkezik, ami csaknem 17 ezer atomtöltet előállításához lenne elegendő.

A szakértők által felügyelt folyamat célja annak biztosítása, hogy a felszabaduló fegyverfokozatú plutóniumkészleteket ne lehessen többé nukleáris fegyverek előállítására vagy egyéb katonai célokra felhasználni. Szakértők szerint a fegyverkezésből visszamaradt plutónium felszámolása rendkívül bonyolult műszaki eljárás, ez indokolja, hogy a 2010-ben megkötött megállapodást csak nyolc év elteltével tervezték megvalósítani.

A robbanótöltetek plutóniumát először porított oxiddá kell alakítani, amelyből atomerőművi üzemanyaggömböket állítanak elő. Tovább nehezíti az eljárást, hogy a reaktorok többségének üzemanyaga urán, amelyet plutóniummal az energiatermelésben csak igen drágán és korlátozott mértékben lehet helyettesíteni. Idén áprilisban Putyin elnök távol maradt a második washingtoni nukleáris csúcsról, mert állítása szerint az Egyesült Államok Oroszországgal ellentétben nem veti alá visszafordíthatatlan átalakításnak a fölöslegessé vált fegyverfokozatú plutónium-készleteit.