Budapest mágusa címmel közölt véleménycikket az Economist gazdasági lap hétvégén megjelenő friss száma. A kvótanépszavazás alkalmából írt elemzés legfontosabb következtetései:

• Orbán Viktor befolyását, hatalmát nem szabad túlértékelni. A magyar miniszterelnök ugyanis főként a valódi hatalom nélküli Brüsszelt támadja, nem pedig azt a (tényleges hatalommal rendelkező) Angela Merkelt, aki konkrétan megtestesíti mindannak az ellentétét, amit Orbán a menekültpolitikában képvisel.
• A magyar miniszterelnök Brüsszel-ellenes akcióit nem szabad a Brexithez hasonlítani: az EU-tagság támogatottsága az egyik legmagasabb a magyarok körében.
• Orbán javaslataiból a válság megoldására, miszerint az európaiak szüljenek több gyereket, a menekülteket meg egy nagy líbiai menekülttáborban kellene felfogni, alapvetően hiányzik a komolyan vehetőség.
• A kormányfőnek igazából csak szerencséje volt az ellenfeleivel. Orbán ahhoz, hogy fenn tudja tartani a hatalmát, folyamatosan új ellenségeket keres. Persze hogy azonnal lecsapott a lehetőségre, amikor az Európai Unió megingott, és képtelen volt koherens választ adni a menekültválságra. Igazából Európai hibái tették lehetővé Orbán sikereit.
• Ám Orbánnak hamarosan új ellenséget kell keresnie, a Brexit utáni EU ugyanis biztatónak néz ki, főleg, ha Brüsszelnek sikerült több hatalmat központosítania.