Harminchárom éve nem született olyan sok gyerek Németországban, mint 2015-ben. Utoljára 1982-ben volt olyan magas a születési ráta az országban, mint tavaly: a német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint egy szülőképes korú nőre 1,5 újszülött jutott.

A statisztikákból jól látszik az is, hogy az emelkedés elsősorban a bevándorlásnak köszönhető. Míg a német nők termékenysége 2014 és 2015 között alig emelkedett, a külföldi állampolgárságú nők amúgy is magasabb termékenységi rátája jóval nagyobb mértékben nőtt, mondta a Süddeutsche Zeitungnak Martin Bujard, a szövetségi népességkutató intézet munkatársa.

Egy ország népessége akkor bővül, ha a teljes termékenységi arányszám értéke meghaladja a 2,1-et. A társadalom abban az esetben tudja újratermelni magát, ha a gyermekek száma pótolja a szülők nemzedékét. Ellenkező esetben fogy a népesség. 

Ha a termelékenységi ráta 1,3-nál alacsonyabb, a népesség gyors ütemű fogyása  várható, sőt fennáll a veszélye a népesség  teljes eltűnésének vagy asszimilációjának. Magyarország termékenységi rátája  1990-ben még 1,87-volt,  2011-re azonban a drámai  1,24-re esett vissza. 

A helyzet azóta valamelyest javult. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa szerint Magyarországon 2015-ben egy szülőképes korú nőre vetítve 1,44 gyermek született.  

Az Európai Unióban – a legutolsó, 2014-es adatok szerint – egyetlen ország sem érte el a 2,1 fölött értéket, azaz az egyszerű reprodukciós szintet. Csupán Franciaország (2,01), Írország (1,94) és Svédország (1,88) termékenysége közelítette meg ezt az értéket.