Az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdték a Moszul felszabadítására irányuló nagyszabású szárazföldi hadműveletet. Haider al-Abádi kormányfő szűkszavú közleményét az iraki állami tévében olvasták be. Eszerint az ország második legnagyobb városának felszabadításában a helyi hadsereg és más biztonsági erők egységei vesznek részt.
Az ostrom megkezdése nem volt váratlan, az iraki légierő több tízezer röplapot dobott le vasárnap Moszulra, figyelmeztetve a lakosságot, hogy az utolsó szakaszukba jutottak az Iszlám Állam (IS) elleni támadás előkészületei. Az iraki kormány felszólította a helyi lakosokat, hogy működjenek együtt a felszabadító erőkkel.
Az MTI azt írja, hogy
ugyanis az ostrom előtt nem sokkal egy belső lázadás tört ki ellene, ami miatt állítólag elmenekült a városból. A dzsihadisták szíriai központjába, Rakkába ment át. A rendelkezésekre álló értesülések szerint a dzsihadisták katonai parancsnokait szállító gépkocsikonvojt, amellyel al-Bagdadi is utazott, az Egyesült Államok vezette szövetség harci repülőgépei tűz alá vették al-Gabat térségében. A bombázás több tucat szélsőségessel végzett, köztük Abu Músza al-Magribivel, az Iszlám Állam vezetőjének egyik közeli bajtársával is, maga al-Bagdadi azonban túlélte a légicsapást.
Az Iszlám Állam egymással ellenséges egységeinek összecsapásai miatt káoszba süllyedt város mellett hétfőre virradóra elkezdődött a felszabadító csapatok előretörése. Először a város peremterületeit, kisebb falvakat, házakat kell megtisztítaniuk, csak utána tudják a tankokat és a nehéztüzérséget előretolni. Hétfőn nagyjából 4 ezer kurd harcos – a pesmergák – benyomult a várostól 40 kilométerre keletre fekvő településekre, és sikeresen megszerezte az ellenőrzést azok fölött. A Reuters tudósítója több robbanást hallott a támadás közben.
Azt nem tudni pontosan, hogy hány katonája van az Iszlám Államnak a városban, a számuk 4 és 8 ezer között lehet. A másik oldalon a BBC 30 ezer katonával számol, köztük iraki katonák, kurd pesmergák és szunnita harcosok is vannak. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi támogatással segíti a csapatokat. A legfontosabb támadásokat az iraki hadsereg fogja vezetni, ők a város déli pereméről indultak meg a központba.
Magát a várost még alig érték el felszabadító csapatok. A BBC riportere szerint több hónapba fog telni, mire a szélsőséges iszlamistákat sikerült teljesen kiűzni. Michael Knights, egy amerikai közel-keleti elemző szerint a legkomolyabb összecsapásokra november-december környékén kell számítani.
Moszul az utolsó iraki nagyváros az Iszlám Állam kezén, másfél millióan lakják. Az olajban gazdag Ninive tartomány központja, az ország második legnagyobb települése. Mérete és stratégiai jelentősége miatt megkerülhetetlen minden Irakban operáló haderőnek. Nem hiába volt Moszul 2014. júniusi elfoglalása az a pont, amikor a nemzetközi közvélemény szemében az Iszlám Állam egy terrorista csapatnál sokkal komolyabb, valóságos, területeket elfoglaló és hadsereggel rendelkező fenyegetésként jelent meg. Szimbolikus jelentősége még nagyobb,
Azért azt túlzás lenne állítani, hogy ha a várost elfoglalják a kormányerők, akkor egész Irakból sikerült kiűzni a terrorszervezet egységeit, ugyanis az ország északi és keleti részén utána is jelentős területek maradnak al-Bagdadi kezében. Mindenesetre, ahhoz, hogy Irakból teljesen kiszorítsák a szélsőséges iszlamista csapatokat, először Moszult kell megszerezni.
Azt, hogy mi lesz a másfél millió moszuli civillel, egyelőre nem tudni. Stephen O'Brien, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettese azt kérte a felszabadító csapatoktól, hogy különösen figyeljenek a civilek megóvására.
„Nagyon aggódom a másfél millió Moszulban ragadt emberért, akik ki lesznek téve a harcok következményeinek” – írta egy közleményben, és azt is hozzátette, hogy várhatóan egymillió embernek kell majd elhagynia az otthonát az összecsapások miatt. Amióta az Iszlám Állam betette a lábát Irakba, három millió ember lett otthontalan.