Ecuador elismerte, hogy korlátozza a négy éve a londoni nagykövetségén élő WikiLeaks-alapító Julian Assange internet-hozzáférését, de tagadja, hogy ezt amerikai nyomásra tenné. A dél-amerikai ország külügyminisztériumának közleménye leszögezte, hogy Assange "saját felelősségére" szivárogtatott ki újabb dokumentumokat Hillary Clinton zárt körű beszédeiből és levelezéséből. Quito azonban "nem akar részt venni" az amerikai elnökválasztási kampányban, ezért "saját szuverén jogával élve" ideiglenesen korlátozta a követség internetkapcsolatát.
A több százezer amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató hackert/politikai aktivistát azzal vádolják Svédországban, hogy 2010. augusztusában egy nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan molesztált Stockholmban. Ezért 2010. decemberében Londonban svéd kérésre őrizetbe is vették őt. De másfél éven át óvadék ellenében szabadlábon volt, csak naponta jelentkeznie kellett a rendőrségnél, miközben ügyvédei a különböző fórumokon próbáltak fellebbezni az ügyében.
Végül amikor a Scotland Yardtól hivatalos idézést kapott, nem adta fel magát, hanem 2012. június 19-én Ecuador londoni nagykövetségére ment, és politikai menedékjogot kért, majd kapott. Azóta a követségen él. Magatartását azzal indokolta, hogy ő nem követett el semmilyen bűncselekményt, a vádak politikai indíttatásból születtek. Assange attól is tart, hogy Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak, ahol akár halálra is ítélhetnék a több százezer bizalmas dokumentum kiszivárogtatásáért.