Garantáljuk a biztonságos kijutást. Éljenek a lehetőséggel, mentsék meg a családjukat.
- hangzott föl Aleppó utcáinak hangosbemondóiból, közvetítve a libanoni szír-párti csatorna, a Mayadeen adásából csütörtökök reggel a Reuters szerint.
A szír katonaság már szerdán közölte: Oroszország egyetértésével tűzszünetet hirdet, hogy a város lakói elhagyhassák Aleppó ostromzár alatt lévő keleti negyedeit. A seregek visszahúzódtak, hogy két kijelölt folyosón biztonságosan el lehessen hagyni a várost. A folyosók a város északi részén húzódnak, az ostromzáron kívül zöld buszok és az állami média kamerái várják a kivonuló civileket.
Az ellenzék szerint csak a pszichológiai hadviselés és a kormány stratégiai megfontolásai állnak a humanitárius lépések hátterében. Szerintük Moszkva és Bassár el-Aszad elnök azért döntöttek a tűzszünet mellett, hogy a civilek kivonulása után már ne kelljen humanitárius okokból visszafogniuk a bombázást, és pergőtűz alá vehessék Aleppót.
Az utóbbi hetekben egyre intenzívebbé váló orosz és szír bombázások szisztematikusan elpusztították a Aleppó ellenzéki ellenőrzésű negyedeinek kórházait, vízhálózatát és élelmiszer-ellátását. A gyújtóbombák, repeszbombák és vegyi töltetek több száz civilt halálát eredményezték.
Közben Aleppótól északra megint összecsapások zajlottak az Egyesült Államok két fontos szövetségese, a törökök és a kurdok között - írja a CNN. Miután a kurdok nyugatról, Afrin kanton felől benyomultak az Iszlám Állam területére, és al Bab város irányába haladva öt települést is elfoglaltak, a régiót északról bekebelezni akaró törökök szerda este tüzérséggel lőtték, csütörtök reggel pedig bombázni kezdték a kurd harcosokat. A török vezérkar közlése szerint a légitámadásokban 200 harcost öltek meg, a kurd YPG milícia azonban csak 10 halottat ismert el.
Az Eufrátesztől nyugatra zajló - a térségben megszokott módon: hiperbonyolult – játszmák hátteréről itt olvashat részletesen; a lényeg az, hogy Erdogan augusztus végén offenzívát indított saját hadserege és a hozzá hű törökországi bázisú szír milíciák részvételével az Iszlám Állam észak-aleppói területeinek elfoglalására. Az Eufrátesz Pajzsa-hadművelet azonban kettős célt szolgál: a törökök a szíriai kurdok határ mentén sorakozó kantonjainak egyesítését is meg akarják akadályozni. Törökország azt követeli a kurd YPG által vezetett Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű koalíciótól, hogy tartsa magát távol az Eufrátesz nyugati partjától, azonban az SDF nem adta fel a területszerző törekvéseit.
A konfliktus pikantériája, hogy mindkét fél az Egyesült Államok szövetségese. A kurdok 2014 óta az Iszlám Állam elleni szárazföldi harcok legmegbízhatóbb résztvevőinek számítanak. Törökország viszont a NATO tagja; és Izrael, illetve Szaúd-Arábia mellett az USA közel-keleti politikájának legfontosabb pillére.