Miközben az iraki kormány és a Kurd Autonóm Terület tízezres sereget izzított be Moszul ostromára, az Iszlám Állam péntekre virradóra trükkös késleltető akcióba kezdett:

A 800 ezres városban öngyilkos merénylők közelítették meg a helyi áramellátást biztosító erőművet a város szélén, illetve egy volt rendőrségi épületet Kirkuk szívében, de őket sikerült időben ártalmatlanná tenni. A BBC azt írja, más terrorista sejtek viszont elfoglalták a városházát és az egyik nagyobb hotelt. Az al-Dzsazíra szerint legalább 50 iszlamista szivárgott be a városba, de a katari tulajdonú lap nem tud elfoglalt kormányzati épületekről. Az első jelentések egy felrobbant és három lelőtt öngyilkos merénylőről szólnak, de az erőműnél dolgozók közül is meghalt hat biztonsági őr és két iráni illetőségű munkás.

Az iraki kormány nagy erőket vetett be Kirkukban, a rendőrség szerint hamar sikerült stabilizálni a helyzetet - azonban helyszíni beszámolók szerint a délelőtti órákban is hallani lehetett a fegyverropogást. Egyes források tudni vélik, hogy az Antiterrorista Csoport elitkatonáit is átdobták a városba, hogy ők vadásszák le a maradék dzsihadistákat.

A célpontot igen jó érzékkel választotta ki a szociális, vallási, etnikai és politikai törésvonalakat korábban is sikerrel kihasználó IS. A 850 ezres Kirkuk ugyanis igen tarka város: arabok, kurdok, türkmének és asszírok lakják. Bagdadtól 290 kilométerre északra, Moszultól 180 kilométerre délkeletre fekszik. Közigazgatásilag Irakhoz tartozik, de kurd többsége miatt a Kurd Autonóm Terület is igényt formál rá. A kurd területi igényt erősíti az a tény, hogy 2014-ben, Tikrit elfoglalása után az iraki hadsereg Kirkukból is elmenekült, helyüket azonban pesmergák vették át, megmentve a várost az iszlamista megszállástól.

Kirkuk vonzerejét nagyban növeli, hogy Irak egyik leggazdagabb olajmezején fekszik - a péntek reggeli hírek szerint az olajmezőt egyébként nem érintette a meglepetésszerű támadás.