Újra elindul a jövő évi választáson a kancellári posztért Angela Merkel. Az esélyei jók, a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a németek többsége őt szeretné az ország vezetőjének. Még a baloldali szavazók többsége is.
Angela Merkel vasárnap délután bejelentette pártjának: negyedszer is elindul a német kancellári posztért - jelentette a BBC.
Eddig háromszor - 2005-ben, 2009-ben és 2013-ban - indult a tisztségért, amelyet mindig el is nyert, és ő a rangidős a nyugati demokráciák kormányfőinek körében.
A német sajtó szerint Donald Trump amerikai elnökké választásával az eddiginél is nagyobb elvárások fűződnek hozzá a nemzetközi politikában, részben ez a magyarázata annak, hogy nem várt tovább, hanem közli a nyilvánossággal politikai jövőjéről szóló terveit.
A vasárnapi tájékoztatót a CDU elnökségének üléséhez időzítették. A hétfőig tartó tanácskozáson a kongresszusra készülő pártvezetőségi indítványt tárgyalják. A CDU és a CSU közös választási programját megalapozó kongresszusi határozatnak szánt dokumentum szerint a pártnak nem szabad hagynia, hogy a radikális erők felé forduljanak a globalizáció és a digitalizáció miatt elégedetlen, és a lecsúszástól, elszegényedéstől, munkanélküliségtől félő választók.
Németországban a lakosság többsége támogatja, hogy Angela Merkel kancellár hivatalban maradjon a 2017-es választások után - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
A Bild am Sonntag című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint
Az Emnid kutatóintézet legutóbb augusztusban vizsgálta a kérdést, akkor még csak 42 százalék támogatta, hogy a következő törvényhozási ciklusban is Merkel töltse be a kormányfői tisztséget, és 50 százalék ellenezte ezt.
Az új felmérés szerint a 62 éves politikust leginkább a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szavazói, valamint a nők látnák szívesen újabb négy évre a kancellári tisztségben.
A meccs azonban koránt sincs lejátszva, a közelmúlt tartományi választásain kiderült, hogy tömegek pártoltak el Merkel pártjától. Berlinben a CDU történetének legrosszabb eredményét érte el, támogatottsága közel 6 százalékkal csökkent. A pártnak sorozatban ez volt a negyedik komoly fiaskója Baden-Württemberg, Rajna-vidék és Mecklenburg-Vorpommern után.
A tartományi választások nagy nyertese a bevándorlásellenes, szélsőjobbos Afd, amely hagyományosan baloldali Berlinben is két számjegyű eredményt (14,2 százalék) ért el. (Persze így is csak az ötödik legerősebb párt az önálló államként működő Berlinben.)
A 2013-ban alapított, de 2015 második felétől aktív párt a tartományi választásokon sorra kétszemjegyű eredményeket produkál, Szász-Anhaltban és a mecklenburg-elő-pomerániai választásokon 20 százalék fölötti eredményükkel a második legerősebb párttá váltak. Berlin a 10. tartományi parlament, ahova az új párt bejutott. Az Afd 2017-ben minden bizonnyal bejut a Bundestagba is.
Ahogy azonban elemzésünkből is kitűnik, Németország jobbra tolódására továbbra sincs nagy esély, és a veszteségek ellenére Merkel pozíciója is erős.