Törökország falat képez a terrorizmus és Európa között. Ha ez a fal ledől, a terroristák tűzzel és vérrel árasztják el a világot

- mondta Erdogan Isztambulban a NATO Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán. A török elnök ennek megelőzése érdekében arra kérte a NATO-tagországokat, hogy lépjenek fel a területükön folytatott terrorpropagandával szemben. Mint mondta, Ankara mint a terrorizmus egyik áldozata nem tűrheti, hogy a Törökországban tevékenykedő szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely egyébként az Európai Unióban is terrorszervezetnek minősül, kellemesen érezze magát az EU-ban.

Az Anadolu török állami hírügynökség példaként említette, hogy augusztusban a PKK helyi szimpatizánsai ünnepség keretében emlékezhettek meg Brüsszelben a szeparatisták első, 1984-es törökországi fegyveres támadásáról. A PKK aktívan működik más európai országokban, köztük Németországban, Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban és Görögországban is.

Erdogan néhány államot - köztük az Egyesült Államokat - amiatt is bírált, hogy katonailag támogatják a PKK szíriai ágát, a Népvédelmi Erők (YPG) kurd milíciát, amelyik küzd az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái ellen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólalásában hangsúlyozta, nem ítéli el a hatalomátvételi incidens óta zajló török kormányzati tisztogatást, amelynek során PKK-s kapcsolataikra hivatkozva előzetes letartóztatásba helyeztek többek között kurdbarát újságírókat és tíz parlamenti képviselőt, de figyelmeztetett, hogy az eljárásoknak a törvény keretein belül kell maradniuk.

Az utóbbi négy hónap tömeges letartóztatásai, munkahelyi elbocsátásai, valamint a sajtó elleni intézkedések uniós politikusok aggodalmát váltották ki. Török ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a hatalom nemcsak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számol le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.