Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező közgyűlése nem sorolta a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az MTI-vel.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az UNESCO azért nem fogadta el a búcsú védettségére vonatkozó kezdeményezést, mert a romániai magyar közösség részéről, a kezdeményezők részéről senki sem lehetett jelen a jelölés fenntartásakor.
"A román kulturális minisztérium képviselői pedig nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást, semmibe véve közel száz szakember munkáját és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon. Érthetetlen számunkra a román fél diszkrimináló álláspontja" - írta Kelemen Hunor.
A csíksomlyói búcsút román kulturális miniszterként Kelemen Hunor terjesztette fel először 2012 márciusában, majd 2014-ben is.
Az UNESCO csütörtökön felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyományát, az indiai jógát, az iraki Khidr Elias ünnepi lakomát, a szaúd-arábiai almezmar és a kazah kuresi gyakorlatát.
A testület csütörtök reggeli döntése értelmében a reprezentatív listán eddig 13 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Mongólia, Marokkó, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria, Magyarország és Ausztria) szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé most közösen csatlakozott a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyománya.
Az ősi indiai jóga hátterében álló filozófia jelentős hatással van az indiai társadalomra, az egészségtől és orvoslástól kezdve az oktatásig és a művészetekig.
Az Irakban élő közösségek minden év februárjában leróják tiszteletüket al-Khidr mitológiai alak előtt, akiről úgy tartják, hogy teljesíti a hívek kívánságait, különösen, ha azok tényleg rászorulnak. A hagyományos öltözéket viselő családok egy szent hegyen gyűlnek össze, különleges fogásokat esznek, eljárnak egy népszerű táncot (dabkka), vagy ajándékokat visznek a Tigris folyóhoz, ahol fogadalmakat tesznek kívánságaik teljesülését remélve, és gyertyákat úsztatnak le a vízen.
A kuresi egy hagyományos kazahsztáni birkózási forma, amelyet a helyi közösségek tagjai űznek, és a cél, hogy a birkózók egyike hozzáérintse a talajhoz az ellenfele vállát.
A testület szerdán a kubai rumbát, a dominikai merenguét, a számos közép- és dél-ázsiai ország által március 21-én tartott hagyományos újévi ünnepet, a novruzt, a kínai szoláris naptárat, a bangladesi Mangal Sobhajatra fesztivált, a belga sörkultúrát, az etiópiai oromo törzs demokratikus társadalmi-politikai rendszerét, a valenciai Las Fallas fesztivált vette fel a szellemi kulturális örökség listájára.