Afrikai törpediktatúrák esetében nehezen értelmezhető meglepetés: vesztett a választásokon, sőt mi több, el is ismerte vereségét a 22 éve hatalmon lévő, országát vaskézzel irányító diktátor. Mindez Gambiában, abban a Szenegálba ékelődő keskeny országban, amely azon kívül, hogy egész Afrikában a legkisebb, leginkább azt tudja felmutatni, hogy a kontinensen csak itt nem nőtt a gazdaság az elmúlt húsz évben.
Ebben az időben végig egyvalaki vezette az országot: az 1994-ben puccsal hatalomra került Yahya Jammeh, akinek az eltelt bő két évtizedben idáig eszébe sem volt átadni a székét. Miközben Nyugat-Afrika legnagyobb államában, Nigériában békés váltás volt, amikor tavaly leváltották a remek nevű Goodluck Jonathant, Gambiában ilyesmire nem látszott esély. Mindent behálózó titkosszolgálat, központilag ellenőrzött sajtó, rendszeresen szétvert tüntetések, a protestálókat meggyilkoló rendőröknek büntetlenséget adó rendelet.
Ráadásul ehhez Afrika egyik legexcentrikusabb elnöke, akinek maga által előírt hivatalos megnevezése:
Őexcellenciája Professzor Alhaji doktor Yahya Ayy Jammeh Babii Mansa sejk, a Folyók Ura.
A doktori cím talán azért jár, mert Jammeh magabiztos állítása szerint képes kúrálni a terméketlen nőket, valamint birtokában van egy növényi főzetnek, mely gyógyítja az AIDS-t. A diktátor egyébként a brit gyarmati múlttal szemben is hangsúlyosan támaszkodik az iszlámra, állandó kiegészítője a muszlim imalánc és a hosszú bot. Néhány éve még azt mondogatta, hogy cseppet sem érdeklik a nemzetközi bírálatok és az emberi jogi szervezetek megszólalásai, ha Allah úgy kívánja, akár egy milliárd évig fogja vezetni az országát.
Az idei választások sem úgy néztek ki előzetesen, hogy most lenne vége Jammeh uralkodásának. A tüntetések ugyan szaporodtak, de a karhatalom ezeket továbbra is rendszeresen szétverte meg szétkönnygázozta. Az ellenzéki vezéreket ripsz-ropsz letartóztatták, ami viszonylag humánus eljárás ahhoz képest, hogy egyiküket tavaly meg is gyilkolták az őrszobán. A kampányt csak a választási véghajrában, két héttel a voksolás előtt engedték meg, az európai megfigyelőket ezután is elutasították, majd a választás napjára leállították a teljes telekommunikációt: „biztonsági okokból” az egész országban lekapcsolták az internetet és a telefonvonalakat.
Ezek után bármire lehetett számítani, csak arra nem, ami a péntek délutáni hírek szerint történt: a választási bizottság általános megrökönyödésre kihirdette az ellenzéki jelölt győzelmét. Gambiában, ahol a hivatalos statisztikák szerint 40 százalék analfabéta, színes üveggyöngyökkel szavaznak, ezeket kell bedobni az urnaként funkcionáló hordókba – és csodák csodája, Adama Barrow 50 ezerrel több gyöngyöt kapott, mint a látszólag örökéletre pályázó Jammeh.
Az eredmény egyértelmű, nyert a korábban Londonban biztonsági őrként dolgozó, most saját ingatlancégét vezető közös ellenzéki jelölt, a diktátorként elkönyvelt eddigi elnök környezetéből pedig azt jelezték, hogy a főnök hamarosan telefonon fogja elismerni vereségét. Minden szép, de ez így annyira gyanúsan jól hangzik, hogy talán érdemes várni még egy kicsit, mik is lesznek a további fejlemények és magyarázatok.