A Zöldpárt által támogatott Alexander Van der Bellen nyerte az osztrák elnökválasztást vasárnap az első exit pollok és eredmények alapján. Ellenfelének pártja, a jobbodali-populista, migránsellenes FPÖ vezetői már gratuláltak neki, és később Norbert Hofer is elismerte a vereséget. A várakozásokhoz képest a zöldpárti jelölt simábban tudott nyerni, mint májusban.
Véget ért a megismételt elnökválasztás Ausztriában ahol az első exit poll adatok és eredmények szerint a zöldpárti Alexander Van der Bellen vezet elég magabiztosan.
A korábbi kutatások szorosabb eredményt mutattak a két jelölt között. Az első becslések és eredmények alapján főleg az osztrák fővárosban tarolt Van der Bellen, Bécsben ugyanis 64-36-ra verte meg Hofert. Hétfőn még legalább 700 ezer levélben leadott szavazatot kezdenek megszámolni, de ezek Van der Bellen előnye miatt már nem tudják megfordítani az eredményt.
A még május 22-én tartott második fordulóban is Van der Bellen győzött, de akkor a voksok 50,35 százalék szerezte meg Hofer 49,65 százalékával szemben. A mostani előzetes kutatások is hasonlóan szoros eredményt sejtettek, ehhez képest meglepetés a sima zöldpárti győzelem.
Ezek persze még nem a végleges adatok, ám az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkár, Herbert Kickl a Der Standard szerint máris gratulált Van der Bellennek a győzelemhez. Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache azt nyilatkozta, más eredményt szeretett volna, és köszönetet mondott Hofernak, illetve a rá szavazóknak.
Későbbb Norbert Hofer is gratulált ellenfelének a győzelemhez a Facebookon. Ugyanakkor azt írta,
végtelenül szomorú vagyok, hogy nem sikerült, szívesen vigyáztam volna Ausztriára.
A politikus bejegyzésében összetartásra szólította fel az osztrákokat. Hofer az ORF stúdiójában arról beszélt, hogy a következő parlamenti választáson képviselőként méretteti meg magát "Strache mögött".
Alexander Van der Bellen is reagált az eredményre, amelyet persze örömmel üdvözölt. Kezdettől fogva egy Európa-barát Ausztriáért küzdöttem" - mondta Van der Bellen az ORF közszolgálati televízióban. A 72 éves politikus hangsúlyozta, hogy "az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás értékeit" fogja védelmezni.
Azt is mondta a Standardnak, hogy olyan hat évet szeretne, amely után az emberek azt mondják az utcán, ha meglátják:
nézd, ott az elnökünk. Nem az elnök, hanem a mi elnökünk.
Lothar Lockl, Van der Bellen kampánymenedzsere szerint a választási kampány alatt az emberek megismerték a jelöltet, aki egyértelművé tudta tenni számukra, hogy Ausztria tekintélyét növelni fogja.
Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke gratulált Van der Bellennek. A néppárti elnök kijelentette: az új államfőnek a közös ügyeket kell előtérbe helyeznie.
A Die Presse azt írja: Van der Bellen folytathatja elődje, a 12 évig hivatalban lévő Heinz Fischer munkáját. Nem lesz rosszabb elnök nála, várhatóan kevesebbet fog utazni, mint elődje és többet foglalkozik majd helyi ügyekkel. Egyebekben ugyanazt teszi majd mint Fischer: meghallgat, figyelmeztet, a kulisszák mögött pedig megpróbál hatni a politikai szereplőkre. "Inkább Van der Bellen hálókocsija, mint Hofer szellemvasútja", írja jegyzetében a lap.
A Die Presse ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy milyen hatalmas kihívást jelent a bevándorlásellenes FPÖ mint protestpárt a hagyományos pártoknak. Az osztrák köztársaságnak most még sikerült minden embert mozgósítania az FPÖ ellen, de ez a mutatvány még egyszer nem fog sikerülni, írja a lap.
Este hat óra után elkezdtek érkezni az adatok az egyes tartományokból.
Az előző választáshoz képest Hofer mindegyik tartományban 1-2 százalékot veszített. Még azokban is, ahol most tarolt.
Ausztriában vasárnap mintegy 6,4 millió választópolgár dönthetett arról, hogy a következő hat évben ki legyen Ausztria szövetségi elnöke.
A független Alexander Van der Bellen mögött sorakozott fel a Zöldpárt mellett a szociáldemokrata, a néppárti és a liberális erők nagy része is. A 72 éves közgazdászprofesszornak, gazdaságpolitikusnak 1997 és 2008 között komoly szerepe volt a gyengélkedő osztrák Zöldpárt felfuttatásában.
Kampányában elsősorban Ausztria uniós és nemzetközi tekintélyének megóvására, a populizmus és a szélsőjobbos visszaszorítására helyezte a hangsúlyt. Ő inkább a munkanélküliség leküzdéséről és a vidék problémáinak kezeléséről beszélt.
Az FPÖ jelöltje a 45 éves, repülőtechnikus végzettségű Norbert Hofer. A politikus az FPÖ alelnöke és a parlament alsó házának, a Nemzeti Tanácsnak az egyik elnöke a három közül. Az Osztrák Szabadságpárt kemény bevándorlás- és iszlámellenes hangokat is megenged magának, a szavazatmaximálásra és az államfői szerepre készülő Hofer nem ennyire radikális.
A kampányban elítélte a nagykoalíciós kormányt a menekültválság hibás kezeléséért. Álláspontja szerint Európa határain kívül kell elbírálni, ki jogosult menedékjogra és kit szabad beengedni. Magyarázkodnia kellett amiatt, hogy korábban nem értett egyet Ausztria belépésével az Európai Unióba, helyeselte a brexitet, sőt meglebegtetett egy hasonló osztrák népszavazást is.
Ausztriának július óta nincs államfője, a tavaszi választás második fordulóját ugyanis megóvták. Akkor a Zöldpárt által támogatott, de függetlenként induló Alexander van der Bellen 30 ezer szavazattal győzte le a populista, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét, Norbert Hofert.
Az Osztrák Szabadságpárt azonban megtámadta az eredményt, mivel a levélben leadott szavazatokat szabálytalanul számolták. Az osztrák alkotmánybíróság helyt adott a panasznak. Az új választást októberre tűzték ki, de újabb botrány történt. Kiderült, hogy a levélszavazatokhoz használt borítékok néha szétválnak, így nem biztosítható a választás tisztasága. Ezután rendelték el a december 4-i időpontot. A levélszavazatoknak most különösen nagy jelentősége van. Tavasszal ezek fordították meg az eredményt, hosszú ideig ugyanis Hofer vezetett.
A háború óta most először fordult elő, hogy az államfőválasztáson nem a két nagy történelmi párt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) jelöltje versengett egymással. A két nagy párt most nagykoalícióban kormányozza az országot, de a legerősebb pártnak az országban a 35 százalékra mért, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számít.