Nem adta meg az engedélyt a Missouri folyó alatti alagút fúrására és abban a Dakota Access olajvezeték elvezetésére az Army Corps of Engineers amerikai szövetségi ügynökség az Energy Transfer Partners olajcégnek. A 3,7 milliárd dolláros projekt már a végéhez közeledett, de a sziú indiánok és környezetvédők tiltakozásai először tüntetésekbe, aztán tettlegességbe torkolltak, a hónapok óta zajló demonstrációkon több mint 100 embert tartóztattak le. Most úgy néz ki, a sziúk nyertek.

Az Észak-Dakota állambeli olajmezőkről eddig vonaton szállították a kitermelt nyersolajat a finomítóba, de ez a megoldás lassú, nehézkes, balesetveszélyes, és hosszú távon drága is. Az Energy Transfer Partners ezért a csővezeték megépítése mellett döntött. Csakhogy az az indián rezervátum közvetlen közelében, a sziúk egykori szent helyein keresztül, és az ivóvízforrásaik közelében húzódott volna, olyan területen, amit az indiánok szerint jogtalanul vettek el tőlük másfél évszázada. Ezért kezdtek el tiltakozni először az sziúk, aztán a környezetvédők.

A dologból lassan országos ügy lett, az őslakosok jogai körül zajló küzdelem fontos szimbóluma. Obama elnök megígérte, hogy felülvizsgálja a dolgot, és megpróbál kompromisszumos megoldásra jutni az olajcéggel. A megválasztott új elnök, Donald Trump azonban kijelentette, hogy teljes mellszélességgel a projekt befejezése mögött áll. Ez jól belepasszol egyébként az amerikai energetikai ipar felpörgetését célzó politikájába.

A vezeték utolsó,és legérzékenyebb szakasza most tehát nem kapta meg az engedélyt, de az indiánok győzelme még nem végleges. Egyrészt az olajcég perre mehet az engedélyért, másrészt senki nem tudja, hogy ha Trumpot januárban beiktatják, mit fog lépni az ügyben, ami tökéletes lehetőségnek ígérkezik arra, hogy példát statuáljon, és megmutassa, mennyire komolyan veszi a "Make America Great Again" szlogent, vagy legalábbis annak a munkahelyteremtésre vonatkozó részét.