Érdekes fordulatot egy amerikai bírósági per: egy fegyverkereskedés peren kívüli megegyezésként hajlandó 2,2 millió dollár kártérítést fizetni, mert valaki embereket ölt azzal a fegyverrel, amit tőlük vett.
Az fordulat azért különleges (és azért írunk róla annak ellenére, hogy hetekkel ezelőtt történt), mert az amerikai fegyvergyártókat és -kereskedőket az autó- és repülőgépgyárakhoz hasonlóan általában megvédik a szabályozások, pontosabban amíg az eladott fegyver (autó, repülő) megfelel a törvényben foglalt minőségi előírásoknak, és maga az eladás sem sérti a kereskedelmi szabályokat, a gyártó vagy a kereskedő nem tehető felelőssé azért, ami aztán később történt. Leegyszerűsítve: ha valaki X autómárkát használva készakarva belehajt az utcán a tömegbe, az nem a gyár hibája, viszont ha valaki azért csap el embereket, mert konstrukciós hiba van a fékrendszerben, az már a gyár hibája.
Ugyanez érvényes a fegyverekre: csak azért, mert egy fegyvergyár fegyvereket gyárt, vagy egy boltban fegyvert árulnak, még nem az ő hibájuk, ha egy törvényes vásárló aztán bűnt követ el, ezt ki is mondja a PLCAA nevű törvény. A törvény egyik legismertebb alkalmazása az volt, mikor a Sandy Hook általános iskolában elkövetett lövöldözés után a szülők beperelték a fegyver gyártóját, a Bushmastert, és a fegyvert eladó boltot is, a bíróság azonban elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy egyik perelt fél sem láthatta előre, hogy a fegyvert eredetileg vásárló Nancy Lanzát egy reggel négyszer fejbe lövi a saját fia, hogy aztán az anyja fegyvereivel vérfürdőt rendezzen a helyi általános iskolában.
A Missouriban működő fegyverbolt most mégis inkább fizetett ahelyett, hogy megvárta volna a bíróság végső ítéletét. Az eset alapja, hogy a kereskedő annak ellenére adott el egy fegyvert egy nőnek, hogy a nő anyja korábban figyelmeztette (egész pontosan megadta a lánya nevét, születési adatai, még az USA-ban mindenható azonosítóját, a társadalombiztosítási számát is) a boltot arra, hogy a nő instabil elmeállapotú, skizofrén, minden valószínűség szerint árthat másoknak és magának is. A fiatal nő ennek ellenére mégis megvehette a fegyvert, és egy órán belül le is lőtte az apját. A nőt a bíróság a zavart elmeállapotra hivatkozva felmentette a gyilkosság vádja alól, és elmegyógyintézetben történő kezelésre kötelezték.
A hasonló eseteket felkaroló civilszervezet, a Brady Center szerint a fegyverkereskedés mellett zálogházként is működő boltról az eljárás során kiderült, hogy a hatóságok már korábban is tapasztaltak visszaéléseket és szabálytalanságokat, de valamiért nem zárták be őket. A Brady Center számos másik, hasonló ügyben indított pereket fegyverkereskedések ellen Florida, Indiana, New York, Oregon, Pennsylvania és Texas államokban is. A mostani eredmény jelentőségét abban is látják, hogy egy kifejezetten konzervatív, fegyverpárti környéken sikerült kicsikarni azt, hogy a fegyverbolt visszakozzon és fizessen.
Érdekes ugyanakkor, hogy még a lányát a fegyvervásárlásban megakadályozni próbáló anya sem fegyverellenes. A megegyezést követő interjúban például azt mondta: nem akarja elvenni a fegyvert senkitől, de ettől még vannak emberek, akik kezébe nem szabad fegyvert adni – a lánya pont egy ilyen volt.