Mióta a kezdeményezés elindult az Obama-adminisztráció első napján 2009-ben, a Nyílt Kormányzat világszerte a jó kormányzás modelljévé vált.

2011-ben az Egyesült Államok hét másik országgal társulva megalapította a Nyílt Kormányzati Együttműködést (OGP). Decemberben az OGP, mely azóta 70 országot tömörít, negyedik világtalálkozóját tartotta, és mára platformot kínál a reformok iránt elkötelezett országoknak, hogy kormányaikat nyitottabbá, elszámoltathatóbbá és fogékonyabbá tegyék" – ezzel zárja az amerikai külügyminisztérium blogján közzétett írását M. André Goodfriend, a budapesti nagykövetség egykori ügyvivője, aki jelenleg a külügy (State Department) e-diplomáciával foglalkozó részlegének tanácsadójaként dolgozik. 

Az írás, melyben Goodfriend a nyílt kormányzatot, az állam átláthatóságának fontosságát hangsúlyozza és az ezzel kapcsolatos amerikai lépéseket részletezi, az antikorrupciós célokat megfogalmazó OGP decemberi kongresszusára lett időzítve. Ironikus, hogy éppen ő – akinek budapesti ügyvivősége alatt robbant ki a kitiltási botrány – jegyzi a nyitott kormányzást dicsérő írást, hiszen az OGP idehaza is téma lett az elmúlt napokban. Egy kormányhatározat szerint ugyanis Orbán Viktor utasította Szijjártó Pétert, hogy kezdeményezze Magyarország kilépését a szervezetből.

A hivatalos magyar álláspont szerint az OGP „egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít". A nem-hivatalos magyar álláspontot pedig a pénteki Magyar Idők-vezércikkből ismerhettük meg: a kormányközeli lap egy, a Kreml dezinformációit terjesztő orosz propagandaoldal 2012-es cikkét idézve „az Egyesült Államok informális nyomásgyakorló szervezetének″ nevezi a Nyílt Kormányzati Együttműködést.