Hétfő délután megtámadták a törökországi orosz nagykövetet Ankarában. Andrej Karlov az Oroszország török szemmel című fotókiállítás megnyitóján tartott beszédet, amikor hátba lőtték.
Ezt az információt az orosz külügy is megerősítette. A fegyveres a szíriai Aleppóról beszélt, azt kiabálta törökül, hogy:
Ne feledjétek Aleppót, ne feledjétek Szíriát! Amíg a városaink nincsenek biztonságban, mások sem lehetnek. Mindenki, aki szerepet vállalt ebben a szenvedésben, az fizetni fog.
Ezután kiküldte az embereket a teremből, de előtte még azt kiabálta, hogy nem fogja élve elhagyni az épületet, és elhangzott egy „Allah akbar” is. A Russian Times szerint a férfi több kiállított képet is megrongált, mielőtt vele is végeztek volna.
A szemtanúk szerint a támadó mindvégig a nagykövet mögött állt, és azt hitték róla, hogy Karlov biztonságáért felelős ember, rendőrnek adta ki magát az épületbe belépéskor is, még egy igazolványt is felmutatott. Több forrás is megerősítette, hogy Mevlut Mert Altintas valóban rendőr volt.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt értesítették a támadásról, és nem sokkal később az orosz külügy közleményt adott ki, ebben terrortámadásnak nevezték a történteket. Azt írták, hogy nem engednek a terrorizmusnak, és továbbra is harcolni fognak ellene, a gyilkosokat pedig meg fogják büntetni.
Az oroszok azt is bejelentették, hogy az esetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé fogja terjeszteni, Ankarát pedig felszólították, hogy mindent tegyen meg az ügy kivizsgálása érdekében. Az orosz duma közölte, a történtek nem fogják befolyásolni az orosz–török kapcsolatokat, akármennyire is szeretné a Nyugat és törökországi ellenfeleik. A támadás óta Putyin orosz elnök és Erdoğan török elnök már beszélt telefonon a CNN Türk szerint.
Melih Gokcek ankarai polgármester szerint a támadás az orosz–török kapcsolatok ellen irányult. Kani Torun, a kormányzó Jólét és Igazságosság Párt egyik magas rangú politikusa szerint Altintas a jelenlegi információk szerint egyetlen szíriai felkelőcsoporttal sem tartotta a kapcsolatot. A parlament külügyi bizottságának alelnöke al-Dzsazírának adott nyilatkozata alapján a kormány elsősorban a júliusi puccskísérlet óta Erdoğan főellenségének számító Fethullah Gülen hitszónok szervezetét sejti a háttérben. A mérsékelt iszlamista szervezet korábban nagy informális hatalommal rendelkezett az oktatáson és igazságszolgáltatáson kívül a rendőrségben is. A gyanút azonban pont az elmúlt hónapok tisztogatási őrülete miatt érdemes fenntartásokkal kezelni.
Az amerikai külügy is elítélte a támadást közleményében.
„Megdöbbenéssel értesültünk az ankarai orosz nagykövet elleni merényletről, amelyet a leghatározottabban elítélünk” – közölte az MTI-vel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó szerint tragédia is azt bizonyítja, hogy a terrorizmus minden formája ellen fel kell lépni. Orbán Viktor is levélben fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyinnak. A kormány nevében támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyint és az orosz népet, és részvétét fejezte ki az elhunyt családjának.
A 62 éves Andrej Karlov, Oroszország ankarai nagykövete hétfő este halt bele súlyos sebesüléseibe azt követően, hogy egy merénylő rálőtt. A támadás az ankarai kortárs művészetek galériájában történt, ahol a nagykövet éppen az Oroszország török szemmel című fotókiállítás nyitóbeszédét mondta. A merénylőt agyonlőtték.
Az oroszok, a törökök és az irániak kedden tárgyaltak volna Moszkvában Szíriáról, de ez a találkozó a támadástól függetlenül megtörténik majd, írta az Interfax.
Az irániak mindenesetre biztonsági okokból elrendelték törökországi nagykövetségeik átmeneti bezárását a történtek után. Az MTI híre szerint öt embert őrizetbe vettek a merényletet követő órákban: az őrizetbe vettek között van a merénylő anyja, apja és lánytestvére.
A támadás után röviddel előkerült egy felvétel is a támadásról, ezen az látható, hogy a nagykövetet meglövik a mikrofon előtt, majd a támadó a kezét a magasba tartva kiabál.
Andrej Karlov 1954-ben született Moszkvában, önéletrajza szerint a hetvenes évek közepétől dolgozik a Szovjetunió, majd Oroszország külügyminisztériumában.
Az elmúlt évtizedekben volt nagykövet Észak-Koreában, majd Dél-Koreában is, 2013 óta vezeti az orosz konzulátust Törökországban. Nős és egy gyereke van.
Törökország és Oroszország viszonya tavaly novemberben mérgesedett el, amikor a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria fölött.
Putyin és Erdoğan szappanoperához hasonló kapcsolata azóta több fordulatot is megélt, de idén augusztusban a török elnök már baráti látogatásra érkezett Szentpétervárra.