Bár még majdnem egy hónap van Donald Trump hivatalos beiktatásáig, a megválasztott amerikai elnök már most rutinszerűen okoz nemzetközi diplomáciai botrányokat meggondolatlan - vagy éppen nagyon is átgondolt, nála sosem lehet tudni -, provokatív nyilatkozataival. Most éppen azt írta ki Twitterre, hogy úgy látja, Amerikának jelentősen meg kell erősítenie a nukleáris csapásmérő erejét, míg a világ jobb belátásra nem tér az atombombákkal kapcsolatban. Ezzel gyakorlatilag azt mondta, hogy visszahozná az ötvenes évektől a Szovjetunió összeomlásáig tartó nukleáris fegyverkezési versenyt (aminek egyébként volt is némi része abban, hogy a hidegháborút a Nyugat nyerte).
Később az MSNBC reggeli műsorában a megválasztott elnök még egy lapáttal rátett, az élő adáson kívül azt mondta a stúdióban a műsorvezetőnek, részéről rendben van a fegyverkezési verseny, mert abban Amerika bárkit legyőz a világon. "Minden szempontból felülmúlunk mindenkit." - jelentette ki. Trump szóvivője később ezt azzal próbálta tompítani, hogy az elnök ezt magánemberként és magánvéleményként osztottam meg a műsorvezetővel, és természetesen nem szeretne újabb fegyverkezési versenyt. A CNN-nek egy másik Trump-szóvivő úgy fordította a leendő elnök szavait, hogy "fejleszteni és modernizálni kell a csapásmérő potenciálunkat, hogy az erő felmutatásával stabilizáljuk a békét".
Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban szintén arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az országa nukleáris csapásmérő erejét. A twitteres kijelentésre úgy reagált, hogy abban nincs semmi meglepő, Trump már a kampányában többször megígérte, hogy Amerika katonai erejét növelni fogja. Ez valóban így volt, bár pont atomfegyver-ügyben Trump eléggé ellentmondásos nyilatkozatokat tett, egyszer a világ legijesztőbb problémájának nevezte a nukleáris fegyverek létét, máskor azt javasolta, hogy engedélyezni kéne Dél-Koreának, Japánnak és Szaúd-Arábiának, hogy biztonsági okokból atomfegyvereket tartsanak. Szakértők szerint Kína szintén az atomarzenálja erősítésében gondolkodik, az amerikaiak és az oroszok fejlesztéseitől függetlenül is.
Putyin megnyugtatott mindenkit, hogy attól, hogy az amerikaiak és az oroszok is az atomfegyver-arzenál bővítésében gondolkodnak, szó sincs itt új fegyverkezési versenyről. "Persze, az amerikaiaknak több a rakétájuk, a tengeralattjárójuk, a repülőhordozójuk. Ettől még mi erősebbek vagyunk bármilyen agresszornál." - jelentette ki, és azt fejtegette, hogy különösen a modern rakétavédelmi rendszerek ellenében kell fejleszteni az orosz hadsereg csapásmérő potenciálját.
Jelenleg a világ atomfegyver-arzenáljának több mint 90%-a az amerikai és orosz hadsereg kezében van. Ez a folyamatos leszereléseknek köszönhetően már kevesebb mint 10 ezer nukleáris robbanófejet jelent, holott a hidegháború csúcsán az amerikaiaknak 30 ezer, a szovjeteknek több mint 40 ezer atomfegyverük volt. Ezeknek a nagy része azóta atomerőművek fűtőanyagaként végezte. A leszerelési folyamat máig tart, most éppen 2018. februárja a következő dátum, amikorra a két fél vállalta a START szerződésben az atomfegyverei számának arányos csökkentését.