Bár néhány napja még úgy tűnt, hogy Julian Assange nem tartja magát korábbi ígéretéhez, a Wikileaks alapítója most kijelentette: visszatér az USA-ba, ha Barack Obama szabadon engedi Chelsea Manninget, aki korábban a Wikileaksnek több százezer dokumentumot adott át - írta a Reuters

Obama enyhítette Manning börtönbüntetését, májusban szabadul, Assange akkor menne vissza az Egyesült Államokba, de szerinte ehhez még sok megbeszélésre lesz idő és szükség. Manning a katinai hírszerzés korábbi elemzője eredetileg harmincöt évet kapott 2013-ban, amiért átadott a Wikileaksnek több százezer titkos katonai dokumentumot.

Manning az egyik iraki hírszerzési egységhez volt beosztva, és annak ellenére is hozzáférhetett biztonsági informatikai hálózatokhoz, hogy csak közkatona volt. Manning meghallgatásán azt állította, hogy először csak saját használatra másolta le a dokumentumokat egy pendrive-ra, ugyanakkor minél többet olvasott el belőlük, annál inkább aggasztotta, amit megtudott.

Állítása szerint amikor 2010 januárjában szabadságra hazautazott az Egyesült Államokba, akkor magával vitte az adatokat, amiket aztán felajánlott a Washington Postnak és a New York Timesnak is, de a lapok elutasították. Így fordult a Wikileakshez.

Később nyilvánosságra hozott levelei szerint nagyon unatkozott, ezért internetes fórumokon töltötte az idejét, ahol egy volt hekkerrel is felvette a kapcsolatot. Azért bukott le, mert elmondta neki, hogy titkos dokumentumokat szerzett, amiket elküldött a Wikileaksnek. Az esetleges bűnrészességtől tartó hekker azonban feljelentette Manninget, és a levelezésüket is átadta.

2010. május 26-án tartóztatták le Manninget, aki előbb hónapokra egy kuvaiti börtönbe került, ahonnan végül egy Washingtonhoz közeli katonai bázisra szállították. Miután döntöttek arról, hogy ügyét hadbíróságnak kell tárgyalnia, 2012. februárjában emeltek hivatalosan is vádat ellene a marylandi Fort Meade-ben.

Manning többek között azt vallotta, hogy a háború valódi árára akarta felhívni a figyelmet, és vitát akart kezdeményezni az amerikai külpolitika és hadsereg működéséről. Mint mondta, tiszta a lelkiismerete tette miatt.