„Vége azoknak az időknek, amikor Nagy-Britannia és Amerika szuverén országokban avatkoztak be, hogy a saját képünkre formáljuk a világot” – mondta többek között a George W. Bush és Tony Blair alatti iraki invázióra utalva Theresa May brit miniszterelnök, aki amerikai látogatásának első napján, csütörtökön a republikánus törvényhozók philadelphiai gyűlésén mondott beszédet. Azonban kiemelte, hogy nem maradhatnak tétlenek, ha a fenyegetés valós, és a saját érdekük is azt diktálja, hogy közbelépjenek.
Pénteken May lesz az első külföldi vezető, akit Donald Trump fogad a Fehér Házban, de az amerikai elnök Philadelphiában is ott volt, korábban ő is beszédet mondott.
May többek között arról beszélt, hogy a briteknek és Amerikának ki kell állniuk az érdekeikért, de nem szabad visszatérni a nem működő intervencionista politikához. „Legyen az Izrael biztonsága a Közel-Keleten, vagy Észtországé a Baltikumban, mindig ki kell állnunk a barátainkért és szövetségeseinkért” – hangsúlyozta azonban ki, és a beszéde alatt többször is nagy tapsot kapott a republikánus politikusoktól.
Méltatta a két ország különleges kapcsolatait, szerinte az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetésével nemcsak háborúkat nyertek meg, és problémákat oldottak meg, de a modern világ alapjait is lefektették. Szerinte a két országnak közös felelőssége van, hogy vezető szerepet vállaljon, „mivel ha mások lépnek elő, amíg mi félrehúzódunk, az rossz Amerikának, Nagy-Britanniának, és a világnak”.
Az ENSZ, a NATO, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét is kiemelte. Hozzátette azonban, hogy „ezek közül több is reformra és megújításra szorul, hogy megfeleljen a mai szükségleteinknek".
Oroszországról azt mondta, hogy érdemes Ronald Reagan példáját követni, aki a „bízz, de ellenőrízz” elvet követte a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásain. Vlagyimir Putyin felé szerinte nyitni kell, de elővigyázatosnak is kell lenni. Meg kell nyugtatni az Oroszországgal határos államokat, hogy a biztonságuk nem kérdés, és nem szabad kockáztatni azt a szabadságot, amit Reagan és Margaret Thatcher hoztak Kelet-Európának.
A radikális iszlámot a világot érő egyik új fenyegetésnek nevezte. Arról is beszélt, hogy Irán rossz befolyással van a közel-keleti térségre, és prioritásnak nevezte, hogy visszavágják „Irán agresszív próbálkozásait", hogy növelje befolyását Teherántól egészen a Földközi-tengerig. Az iráni atommegállapodásról viszont azt mondta, hogy ugyan megosztó volt, de sikeresen semlegesítette az Irán által jelentett veszélyt, és szigorúan be kell tartatni.
May gratulált a republikánusoknak a novemberi választási győzelmeikhez. „Amerika erősebb, nagyobb, és magabiztosabb lehet a következő években" – mondta. Szerinte egy magabiztos Amerika pedig a világnak is jót tesz. Méltatta Trump győzelmét, aki rácáfolt a felmérésekre és az elemzőkre, és meghallotta a munkásosztály hangját. Szerinte „az amerikai megújulás új korszaka" köszöntött be. Hozzátette, hogy hozzájuk hasonlóan ő is a konzervatív értékekben hisz.
May még odafelé a repülőn arról beszélt újságíróknak, hogy néha az ellentétek vonzzák egymást, amikor a nagyon eltérő vérmérsékletükről kérdezték a Trumppal tervezett találkozó előtt. A lehető legszorosabb együttműködésre törekszik Trumppal, de azt is jelezte, hogy kész határozottan képviselni álláspontját olyan kérdésekben, amikben nem értenek egyet, például a kínzás esetében.
Trump az ABC Newsnak adott interjújában beszélt arról, hogy titkosszolgálati tisztségviselők azt mondták neki, „a kínzás működik" és „abszolút" vissza is hozná, hiszen „a tűz ellen tűzzel kell harcolni”. Maytől sokan azt várják, hogy ezt a témát mindenképpen hangsúlyosan felhozza majd a pénteki találkozójukon a Fehér Házban.
A brit miniszterelnök világossá tette, hogy az Egyesült Királyság elítéli a kínzást, és nem változtat ezen az álláspontján, ez pedig akár bizonyos együttműködéseknek is gátat szabhat a két ország között. A brit hadsereg ugyanis nem használhat olyan információkat, amiket kínzással szereztek meg, vagy vehet részt olyan közös akciókban, ahol felmerülhet kínzás alkalmazása.
A biztonsági és hírszerzési együttműködés, valamint a NATO jövője mellett May a Financial Timesnak adott interjújában arról is beszélt, hogy
A brexitet követő esetleges kereskedelmi együttműködés is központi téma lehet. May a pénteki találkozó előtt azt mondta, örül, hogy Trump szerint fontos az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok sorsa. Miközben Trump már jelezte, hogy kilép a Csendes-óceáni Partnerség szabadkereskedelmi egyezményből, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) pedig újratárgyalná, a tervek szerint a következő hónapokban lefektetnék egy olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodás alapjait a britekkel, amit a brexit után a lehető leghamarabb alá akarnak írni.