Egy kínai milliárdos, Hsziao Csianhua pénteken eltűnt a hongkongi Four Seasons hotelben kivett lakosztályából. Bár ilyen minden második filmben történik, a valóságban komoly diplomáciai következményei lehetnek, kiderült ugyanis, hogy Hsziaót a kínai titkosügynökség kivezette a luxushotelből, majd hazatoloncolták Pekingbe, ahol most a New York Times értesülése szerint biztonságban, de rendőrségi őrizetben van.
Mivel a kínai hatóságok nem erősítették meg Hsziao elfogatását, a helyi lapok találgatásba kezdtek. Szóvivője sem segített a tisztázásban, a kínai nyelvű Apple Daily szerint a férfi valójában csak nyaralni ment Kínába. A szemtanúk és a felvételek szerint nem volt komoly dulakodás sem, sőt, a férfit őrző nyolc női biztonsági őr és az elvezetők között semmilyen összecsapás nem volt.
Maga Hsziao két WeChat-posztban azt írta, nem vitték Hongkongból a szárazföldi Kínába, hanem külföldön tartózkodik. A posztokat azóta törölték, a NYT forrása szerint hamis információkat tartalmaznak, csak annyi volt a céljuk hogy csitítsák a sajtófigyelmet a Kínának potenciálisan kínos ügy körül. A forrás azt nem tudja, Hsziao hol van jelenleg, de az biztos, hogy a felesége és gyerekei nincsenek Kínában.
Hsziao fontos ember, a hatalmas kínai pénzügyi és befektetőcég, a Tomorrow Group alapítója. A férfi arról híres, hogy már 14 évesen felvételt nyert a Pekingi Egyetemre, majd 1990-es diplomaszerzése után rohamos ütemben meggazdagodott.
Nemrég pedig beszállt a KNK-elnök Hszi Csin-ping sógorának üzletébe is, hogy segítsen megfosztani a családot névleges vagyonuktól, aminek a Bloomberg 2012-es vagyoni felmérése után szükségét látták.
Bár hivatalos információk egyelőre nincsenek, a sajtó látszólag egyhangúlag állítja, hogy Csianhuát a kínai titkosügynökség vezette el. Ha ez igaz, akkor Kína megismételte a 2015-ös húzását: akkor öt embert rabolt el, akik kínakritikus anyagokat adtak ki.
Ha most tényleg rendőrségi akcióról van szó, az megint abba a kategóriába tartozik, mint egy elnöki telefonbeszélgetés Tajvannal: nekünk talán nem tűnik nagy dolognak, de olyan határokat feszeget, amik az egész térség egyensúlyát veszélyeztetik.
Ezt az egy ország - két rendszer elv szabályozza, ami lehetővé teszi azt is, hogy a kommunista nagyhatalom meghagyja bizonyos különleges státuszú régióinak (Tajvannak, Makaónak és Hong Kongnak) a kapitalista működést. Ezek a régiók törvényesen egy bizonyos mértékig önálló döntéshozói rendszerrel működhetnek, gyakorlatban (például Tajvan esetében) szinte teljesen függetlenek.