Véget ért az állam- és kormányfők pénteki nem hivatalos csúcstalálkozója Vallettában, a sajtótájékoztatók azonban jelenleg is zajlanak. A csúcstalálkozó fő témája a migrációs válság mellett a megváltozott világpolitikai helyzet, ennek megfelelően pedig a vezetők többek között kitértek a transzatlanti kapcsolatokra megváltozására, valamint Donald Trump politikájára is - írja az MTI.
A csúcsról korábbi cikkünkben már olvashattak, ebben főleg a migrációról, valamint Orbán Viktor csütörtöki, a közmédiának adott reakciójáról volt szó. A migránsok bevándorlásának tekintetében érdemes megemlíteni, hogy Afrikából és a Közel-Keletről a legtöbben Olaszországba és Görögországba érkeznek, így ez a két ország jelentős nyomás alatt áll. A vezetőik éppen emiatt évek óta igyekeznek rávenni a többi uniós országot, hogy vállalják át a terhek egy részét.
Olaszországban hamarosan változhat a helyzet, hiszen nemsokára parlamenti választásokat tartanak, Orbán Viktor pedig azt reméli, ezzel az olaszok is csatlakoznak azokhoz az országokhoz, akik szerint a helyzet tarthatatlan, az unió bevándorláspolitikája hibás, Magyarországé pedig követendő példa. Szerinte erre egyébként jelentős esély van, ami komoly előrelépést hozhat.
Orbán csütörtöki nyilatkozatában a Donald Trumpra adott "neurotikus európai reakcióikra" is kitért, melyeket meglepetéssel figyelt. Szerinte az Egyesült Államoknak független államként joga van meghatározni a saját határ-, kül- és migránspolitikáját is. A csúcson, valamint a konferencián elhangzottak alapján azonban a többi vezető nem osztja Orbán gondolatait.
Joseph Muscat, máltai miniszterelnök a konferencia első felének végeztével nyilatkozott az újságíróknak, elmondása szerint a tagországok vezetői aggasztónak találják Donald Trump kormányzatának egyes döntéseit és megnyilvánulásait, de úgy döntöttek, hogy változatlan marad az együttműködés Washingtonnal. Muscat szerint nem volt Amerika-ellenes hangulat a megbeszélésen, és egyetértettek abban, hogy az együttműködésre továbbra is szükség van. Ugyanakkor meg kell mutatni, hogy ha alapelvekről van szó, nem maradhatnak csendben.
Fel kell és fel is fogjuk emelni a szavunkat, amikor úgy véljük, ezeket az elveket lábbal tiporják.
- mondta Muscat.
Donald Tusk szintén kiemelte, hogy továbbra is fontosnak tartják a transzatlanti kapcsolatokat. Tusk a csúcsértekezlet előtt a tagállamok vezetőinek küldött levélben még az Európai Uniót fenyegető veszélyként hivatkozott az Egyesült Államok új külpolitikájára, most azonban az egyetlen tényleges veszélynek azt nevezte, ha - mint mondta - "nem vagyunk elég egységesek a kihívásokkal szemben". Tusk azt is hozzátette, mandátuma lejárta után is kész az elnöki teendők folytatására, szerinte pedig a jelenlegi máltai elnökség erről tárgyalásokat folytat majd a tagállamokkal.
Francois Hollande, francia államfő keményebb hangot ütött meg az amerikai elnökkel kapcsolatban. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy Trump több nyilatkozatában nyomást gyakorol azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen Európa. Emellett feltette a kérdést: ki tudja valójában, hogy mit akar az amerikai elnök a transzatlanti kapcsolatokat illetően? Arra, hogy a francia és a lengyel vezetők a jelek szerint támogatják Trumpot azt válaszolta: a jövő az amerikai elnökkel csak úgy lehetséges, ha azt együtt alakítják ki. "Európa méltósága a tét" - fogalmazott a francia elnök.
Angela Merkel is megszólalt a megváltozott világpolitikai helyzettel kapcsolatban, ő azonban a brit politikával foglalkozott. A német kancellár üdvözölte, hogy Theresa May a kilépést célzó tárgyalások ellenére egységes Európát akar. Merkel hangsúlyozta: a többi 27 tagállamtól függ annak meghatározása, hogy Európa milyen erős és milyen jó lesz, valamint hogy miként oldja meg a problémáit. Akármi is történik azonban, Németország ki akarja venni belőle a részét. Arra is kitért, hogy szerinte semmi szükség nincs arra, hogy a németek adócsökkentési versenybe kezdjenek a társasági adó csökkentését elhatározó Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal.