Napok óta tíz- és százezrek tiltakoznak Bukarest és több román nagyváros utcáin. A kép látszólag egyszerű: a decemberi választást megnyerő kormánypárt elnöke ellen eljárást folytat a korrupcióellenes ügyészség, erre a kormány suttyomban enyhítette a hivatali visszaéléssel és hanyag kezeléssel kapcsolatos büntetőjogi szabályokat – majd a kormánypárt elnöke, épp szombaton, a tiltakozások hatására, belengette a rendelet visszavonását. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Az elmúlt napok eseményei rámutatnak arra is, hogy milyen éles törésvonalak vannak a román társadalomban, hogy milyen izmozások vannak a hatalmi ágak között, de arra is, hogy egy korrupcióellenes szervezettel szemben is felmerülhetnek személyiségi jogi aggályok. Maga a probléma pedig országos jelentőségű: Romániában több mint négyezer köztisztviselő ellen folynak eljárások ilyen bűncselekmények gyanújával.
Pénteken este megint közel százezren tüntettek Bukarestben, és több tízezren más romániai nagyvárosokban a szociáldemokraták vezette kormány héten elfogadott sürgősségi rendelete miatt, az ötödik napja tartó tiltakozási hullám szombat délelőtt pedig a gyerekeknek szervezett családos tüntetéssel folytatódott a fővárosban.
A kabinet a kedd esti ülésén minden előzetes tájékoztatás nélkül elfogadott és a közlönyben gyorsan ki is hirdetett egy rendeletet, ami a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.
Már aznap este is sokan utcára vonultak tiltakozásul, de szerdán országszerte több százezres tüntetés kezdődött, csak Bukarestben 150 ezren lehettek a parlament épülete előtti téren. A belügyminisztérium és a titkosszolgálatok egymást vádolták, hogy miért nem előzték meg, amikor huligánok petárdákkal és Molotov-koktélokkal támadtak a rendőrökre és a békés tüntetőkre. Csütörtökön is tüntettek, pénteken pedig újra óriási tömeg gyűlt össze a fővárosban. A szerdai esetet leszámítva nem voltak erőszakos események.
A normakontrollt kezdeményező román legfőbb ügyész közben péntek éjszaka a vitatott kormányrendelet hatályának felfüggesztését kérte a bukaresti táblabíróságtól. Gyors döntést kért, mert szerinte a kormányrendelet február 9-e után „visszafordíthatatlan károkat" okozhat.
De mi is van ebben a jogszabályban, ami ekkora közfelháborodást váltott ki?
Romániában eddig 2100 köztisztviselő ellen emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatali visszaélés, további 2000 ellen pedig hanyag kezelés miatt. Ha a kormány rendelete életbe lép, akkor több ezer dosszié válna semmissé.
Most sokan azzal vádolták Liviu Dragneát, a szociáldemokraták elnökét, hogy önös érdekek vezették. Dragneából ugyanis éppen azért nem lehetett miniszterelnök a PSD nagy választási győzelme után decemberben, mert korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Traian Băsescu volt elnök leváltását célzó referendum miatt választási csalás, valamint nem legális mobilizálás vádjával, de ami fontosabb: egy ügyben most is eljárást folytatnak ellene.
A román kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság negyven ponton is alkotmányellenesnek találta a Btk.-t, többek között azt mondta ki, hogy a hivatali visszaélés fogalma túl általánosan van szabályozva, amivel visszaélhet a korrupcióellenes ügyészség.
Az országos tiltakozáshullám hatására azonban a kormányban megjelentek az első repedések, és szombat délutánra úgy tűnik, Dragneáék lába alól kezd kicsúszni a talaj. A pártelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök
az igazságügyi minisztérium pedig azt közölte: mindenkinek el kellene olvasni a pontos szöveget, mielőtt támadják őket. A kormánypárt vezetői emellett egy aláírásgyűjtéssel is felvonultatnák maguk mögött a támogatóikat.
Csakhogy még aznap lemondott Florin Jianu kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési miniszter, aki azt mondta, azért várt ki, hogy a tiltakozások hatására visszakozik-e a kabinet. A módosítást kezdeményező igazságügyi miniszter pedig egyelőre kivonta magát a frontvonalból, a költségvetés elfogadására hivatkozva jövő keddig egyik államtitkárára ruházta át a hatáskörét.
Ezek után Dragnea
Most arról beszélt, hogy úgy érzi, már nem tudja megfékezni saját pártja, a PSD területi szervezeteit, akik a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Azt mondta szombat délután, hogy a következő órákban megoldást fog javasolni a konfliktusra Sorin Grindeanu miniszterelnöknek, és „esetleg elképzelhetőnek” nevezte a rendelet visszavonását is.
A legfelső bírói tanács (CSM) azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a kormány nem kérte az igazságszolgáltatás szakmai szervezeteinek a jóváhagyását a döntéshez. Pénteken alkotmányossági kifogást emelt Victor Ciorbea ombudsman is, aki eredetileg illetékesség hiányára hivatkozott, mert a rendelet még nem lépett hatályba, a PSD ellenzékét támogató Klaus Iohannis román elnök azonban meggyőzte, hogy lépjen. A tüntetőket dicsérő Iohannis maga is az Alkotmánybírósághoz küldte a rendeletet, a testület pedig bejelentette, hogy remélhetőleg még február 10-ig ki tudja adni állásfoglalását.
Dragnea viszont többek között éppen az államfőre próbálta kenni a felelősséget: szerinte Iohannist terheli az erkölcsi felelősség a szerdai tüntetésen elszabadult erőszakért, amit szerinte fizetett provokátorok váltottak ki, „a felelőtlensége pedig Románia szétzúzásához vezetne." Pénteken emellett már egyenesen külföldi manipulációra utalt, folytatva azt a retorikát, aminek keretében korábban többek között Soros Györgyről mondta azt, hogy „a rossz finanszírozója". A Transindex szerint szombaton is azt magyarázta, hogy híveik „utcára akarnak vonulni, hogy kifejezzék rosszallásukat az elmúlt napok sorosista megmozdulásai miatt". Dragnea egyébként a magyar kormányhoz hasonlóan arról is beszél, hogy szigorú vizsgálatnak kell alávetni a közhasznúaknak nyilvánított civil szervezeteket, mert azok között vannak olyanok, amelyek a törvényesség határát súrolják.
Miután a román sajtóban többen úgy vélték, hogy a rendelettel kiírták magukat az Európai Unióból, a kormány a külföldi kritikákra utalva azt üzente, hogy a korrupcióellenes harc az egyik legfontosabb céljuk. Az elmúlt napokban többek között az Európai Parlamentben is vitát tartottak a román jogállamiságról, szerda este pedig az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada közös állásfoglalást adott ki a rendelet miatt, ami szerintük aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Sokatmondó volt, hogy Dragneáék annyira biztosak voltak a választási eredmény jelentette legitimitásban, hogy az EU, és a külföldi országok kritikája is lepergett a PSD-ről, miközben korábban nem mentek volna ilyen nyíltan szembe velük.
A szembenállást az is élezte, hogy a korrupcióellenes ügyészség több ember feljelentése miatt eljárást indított a kormányrendelet ügyében. Viszont az igazságügyi minisztérium az ügyészségi eljárást a kormány hatáskörébe való beavatkozásnak nevezte, ami szerintük sérti a különböző hatalmi ágak szétválasztását.
A kormány lépését a kormánykoalíciót a parlamentben támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta, de elsősorban az eljárás miatt. Szerintük a Btk.-t módosítani kell, de arról a parlamentnek kell döntenie.
Az RMDSZ pénteken módosító javaslatokat terjesztett be a kormányrendelethez, az MTI szerint a pártnak tartalmi kifogása van a hivatali visszaélés büntethetőségénél megszabott 200 ezer lejes (14 millió forint) küszöbbel, amelyet a kormány nem indokolt meg. Azt viszont Kelemen Hunor pártelnök hangsúlyozta, hogy a hivatali visszaélés meghatározásának pontosítását az Alkotmánybíróság kérte, és az ügyészek szerinte nagyon gyakran visszaélnek ezzel a besorolással.
Az RMDSZ parlamenti frakciójában ülő Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői szerint parlamenti vitának kell megelőznie a büntetőjog módosítását, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a parlamenti demokráciát megkerülve nyomták át a sürgősségi rendeletet. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t támadta, szerinte a tüntetések ellenük is szólnak, amíg támogatják a kormánypártokat, és nem ítélik el egyértelműen a sürgősségi kormányrendeletet és törvénytervezetet.
Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint több szinten érdemes nézni az elmúlt napok gyűrűző eseményeit, és azok hátterét.
A tüntetők, akik elsősorban a fiatal városi professzionális középosztály soraiból kerülnek ki, a saját megfogalmazásuk szerint „egy normális országot” akarnak. Ez egyrészt olyan, amilyenben a nyugat-európai középosztály él, másrészt az utcán lévők nem akarnak „restaurációt”, amit a korrupt politikusokkal, a PSD-vel és az 5-10 évvel ezelőtti állapotokkal kapcsolnak össze.
Románia ugyanis 2009-ig az úgynevezett patronázsdemokrácia már-már ideáltipikus esete volt. Ezt lényegében a PSD építette ki, de a legnagyobb jobboldali párt, a korábban kormányzó PDL is ezek mentén működött. Viszont ez nem pusztán és nem elsősorban azt jelentette, hogy a politikusok korruptak – habár a korrupció összefonódott vele –, hanem például, hogy a fejlesztési pénzeket, uniós forrásokat, vagy a hivatali állásokat a politikai hálózatokon keresztül osztották le. Ez Kiss szerint részben mindenhol így van, de a mértékeknek jelentősége van. A fiatal középosztály éppen ezzel a rendszerrel szemben határozza meg magát egy érdemelvi ideológia mentén, amivel lehetetlenné is teszi, hogy az ország ehhez lépjen vissza.
A korábbi rendszert a kezdetben Băsescuhoz köthető, de aztán saját úton járó korrupcióellenes ügyészség – a korrupció visszaszorítása az EU-csatlakozásnak is feltétele volt – megjelenése váltotta fel. A DNA évek óta dominálja a román közéletet, és sokan annak megtisztítását várják a szervezettől, mások szerint viszont elszabadult hajóágyúként kezdte megtizedelni a politikai osztályt, miközben a kétértelmű jogi keret mellett a számonkéréseket egyes esetekben nagy fokú önkényesség jellemezte. 2016-ban jogi szinten már elindult egy folyamat, ami a DNA kvázi túlhatalmának a korlátozása felé mutat, ebben az alkotmánybíróság több döntésének is fontos szerepe van.
Egyrészt hoztak egy döntést, miszerint a DNA bűnvádi eljárásaiban az azok megindítása előtt készült titkosszolgálati lehallgatások, jelentések – ilyenek elindításához elég volt, ha valaki „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentett – nem használhatók, ami jellemző volt korábban. Ez az alkotmánybírósági döntés a DNA és a titkosszolgálatok összefonódására hívta fel a figyelmet, amit aztán a decemberi választás után a szociáldemokraták is erősen tematizáltak. Egy másik esetben az Ab a hivatali visszaélés kategóriáját kritizálta, mondván, hogy a meghatározása túl rugalmas és abba úgymond minden belefér. Erre korábban nem tértek ki, de ha a PSD hatalmon marad, akkor megpróbálhat hozzányúlni az ügyészek felelősségre vonásának kérdéséhez is, az ő esetükben ugyanis nem lehet vizsgálódni hivatali visszaélés gyanújával. Kiss szerint ezeken a pontokon, illetve általában véve a DNA túlhatalmával kapcsolatban nagyon is megalapozott személyiségi jogi problémák merülnek fel.
A hatalmi ágak szétválasztásának a szintjén pedig nyilvánvaló, hogy nagy szükség van a fékek és ellensúlyok valamiféle rendszerére. Kiss szerint így a törvényhozásnak, legyen az a parlament, vagy kormányrendelet esetében a parlamenti többséggel rendelkező kormány, féke, ellensúlya lehet az Alkotmánybíróság, vagy akár az elnök, aki adott esetben visszaküldhet rendeleteket. Viszont a korrupcióellenes harc közepette a DNA nyilatkozataiból, vagy abból, hogy bekérte a keddi kormányülés dokumentumait, arra is lehet következtetni, hogy a korrupcióellenes ügyészség közvetlenül is ellenőrizné a törvényhozást.
Kiss szerint ez a felállás több szempontból is patthelyzethez vezet. Egyrészt szerinte a korrupcióellenes ügyészség sem hozott „normálisabb országot”, hanem bénult közigazgatáshoz, a személyiségi jogok csorbulásához is vezetett, és miközben majdhogynem a rendszer egészének működését kriminalizálta, nem alakítottak ki egyértelmű törvényes kereteket.
Közben a PSD már a választási kampányban is belengette, hogy hozzá akar nyúlni a korrupcióellenes ügyészség jogköreihez. A vártnál is nagyobb decemberi győzelme után pedig azt állította, hogy a rendelettel eleget tett az Alkotmánybíróság megállapításainak is, de a saját érdekeit vaskosan szem előtt tartva lépett, és a DNA működése előtti időkhöz próbálna visszanyúlni.
Ezzel párhuzamosan az országon belüli regionális és társadalmi törésvonalak is hihetetlenül élesek, a különböző elképzelések, habitusok pedig egyre csak távolodnak egymástól. Kiss szerint a falvakon, leszakadó régiókban, alsóbb osztályokban élők nem osztják ugyanis a városi középosztály ideológiáját, ellenben ők a PSD hátországa, és hosszú távon még inkább azzá válhatnak, rájuk építve próbálhatják átvészelni a mostani tüntetéshullámot. A korrupcióellenes küzdelemben egyetértés van, de a lakosság többsége sokkal inkább állami protekcionizmust várt az elmúlt években a gazdaságban és egyéb területeken, a fiatal városi középosztály nagy többsége pedig ezen rétegek problémáiról gyakorlatilag tudomást sem vesz.
„Ebben az értelemben találó Adrian Năstase volt miniszterelnök (és a patronázsdemokrácia főmérnöke) kijelentése, hogy most két Románia van, az utca és a szavazófülke Romániája” – mondta Kiss. A városi középosztálynak ugyanis az utóbbi évtizedben egyfajta tiltakozási és érdekérvényesítési kultúrája is kialakult, ezért a PSD-nek nehéz lesz a mostani tüntetések nyomán a palackból kiszabadult szellemet visszazárnia.
Ha viszont valahogy túléli ezt az időszakot, akkor hosszabb távon a már megkezdett populista szólamokkal, külföldi manipulációs vádakkal és a korábban nem jellemző neoliberalizmus-kritikával a mostaninál is nagyobb többséget építhet ki – úgy, hogy közben az ország legdinamikusabb rétegét képtelen lesz bármilyen formában integrálni.
Egyelőre azonban az a kérdés, hogy mi lesz a következő napokban, hetekben, ebben pedig a bírósági döntéseknek is fontos szerepük lehet. Még nem tudni, hogy a pártot kívülről irányító Dragnea tényleg visszavonja-e a rendeletet, de ha igen, az megint új helyzetet teremtene.
A Btk. módosítását az Alkotmánybíróság döntései miatt is kezdeményezték, kérdés, hogy a most utcára vonulók beérik-e például az RMDSZ és mások által javasolt módosításokkal. Kiss szerint egyelőre nem látszik, hogy a tiltakozások mögött a meritokratikus ideálok mellett lenne koherens politikai program. Az biztos, hogy mind „normális országban” akarnak élni, de abban nincs egyértelmű álláspont, hogy mi legyen az alkotmánybíróság által is kifogásolt Btk.-val.
Kiss szerint a PSD abban reménykedhet, hogy a tüntetések alábbhagynak, Dragnea pedig akár minisztereket is beáldozhat út közben. A nagyvárosokban tapasztalható forradalmi hangulat ellenére a PSD-nek stabil volt a támogatottsága vidéken a két hónappal ezelőtti választásokon, és egyelőre nincs semmi jele annak, hogy ez lényegesen változott volna. Erre Dragnea is utalt, amikor azt mondta: „A PSD szavazói rendkívül dühösek, mert meggátolnak minket abban, hogy valóra váltsuk a kormányprogramunkat". Azonban miközben arról beszélt, nem szeretné, hogy a román társadalmat kettészakítsák ellentüntetések szervezésével, a nyilatkozataival ő is mélyítheti a szakadékokat.
Az biztos, hogy az ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kabinet ellen, amiről várhatóan jövő héten fog szavazni a román parlament. Ha elfogadnák, akkor ugyan megbukna a kormány, azonban a kormánypártoknak nagyon biztos többségük van, 65 képviselőjüknek kellene szembefordulnia a vezetéssel, ez pedig szinte lehetetlennek tűnik.