Donald Trump kérte arra Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy bizalmi okok miatt mondjon le, mondta Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője. Az is kiderült, hogy Trumpot már 18 nappal Flynn lemondása előtt értesítették a tanácsadója problémás megbeszéléseiről, és hogy többeket félrevezethetett.
A Fehér Házban tartott keddi sajtótájékoztatón érthető módon az egyik központi téma Flynn volt, aki azután mondott le hétfő este, hogy elsősorban a Washington Post és más amerikai lapok forrásaik alapján azt írták, az Oroszország elleni szankciókat is érintő privát megbeszéléseket folytatott a washingtoni orosz nagykövettel még Trump beiktatása előtt, és erről félrevezette Mike Pence alelnököt.
A múlt hét végén Flynn előbb elismerte, hogy beszélt az orosz nagykövettel, viszont csak rutinbeszélgetésnek minősítette az esetet, majd már arról beszélt, hogy esetleg szóba kerülhettek a szankciók is, de nem emlékszik pontosan. Pence azért került kínos helyzetbe, mert korábban a neki elmondottak alapján a tévében védte meg Flynn-t, akinek a pozíciója érezhetően egyre tarthatatlanabbá vált az elmúlt napokban.
Spicer hangsúlyozta, hogy Trump nem utasította arra Flynn-t, hogy beszéljen a szankciókról Oroszországgal, de többször is kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy nem jogi, hanem bizalmi kérdés vezetett a lemondatáshoz. (Ez azért lehet még kérdés, mert ha valóban szóba kerültek a szankciók, azzal Flynn megsérthetett egy olyan régi törvényt, ami alapján magánemberek nem tárgyalhatnak amerikai kormány nevében külföldi hatalmakkal.) Szerinte Trumpot nagyon aggasztotta, hogy Flynn félrevezette Pence-t és másokat is. A szóvivő arra is utalt, hogy más megkérdőjelezhető lépései is voltak Flynn-nek.
Spicer azt mondta, hogy Trumpot először január 26-án tájékoztatták a Flynn-nel kapcsolatos ügyről. Sally Yates, az igazságügyi minisztérium menesztett ügyvivője a Washington Postnak már mondta hétfőn este, hogy megkereste a Fehér Házat azzal, hogy Flynn félrevezetően nyilatkozott az orosz nagykövettel folytatott beszélgetéseiről, és emiatt zsarolhatóvá is válhat.
Arra a kérdésre, hogy miért tartott 18 napig, amíg Flynn-t lemondásra szólították fel, Spicer azt mondta, először azt kellett megállapítani, hogy jogilag történt-e visszaélés, és a Fehér Ház kimerítően vizsgálódott a tudomásukra jutott információkról. Szerinte Trump napi szinten követte a fejleményeket, végül pedig arra jutott, hogy nem tud megbízni Flynn-ben.
Sean Spicer a sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az új amerikai kormányzat keményen fog fellépni Oroszországgal szemben, még akkor is, ha bizonyos területeken szeretne együttműködni vele. Mint mondta, Donald Trump változatlanul napirenden tartja az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget ügyét, "amelynek elfoglalását az előző amerikai kormányzat lehetővé tette."
Azt mondta, hogy az új amerikai ENSZ-nagykövet már az első munkanapján az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt kemény hangon szóvá tette a Krím orosz elfoglalását. "Trump elnök nagyon világossá tette, hogy elvárja az orosz kormányzattól az ukrajnai erőszak csökkentését és a Krím visszaadását". Az amerikai elnök ugyanakkor - az előző amerikai kormányzatoktól eltérően - "maradéktalanul arra számít és azt akarja, hogy együttműködjön Oroszországgal, és így közösen megoldhassanak sok, a világot fenyegető problémát, köztük az Iszlám Állam és a terrorizmus ügyét".
Az ügyben demokraták és több republikánus is meg akarja hallgatni Flynn-t, és kideríteni, pontosan mit és miért tett, illetve ki tudott a megbeszéléseiről. Több demokrata is azzal vádolta Trump kormányát, hogy ugyan hetek óta tudtak az ügyről, de egészen hétfőig nem tették meg a szükséges lépéseket. John McCain, a szenátus fegyveres testületeket felügyelő bizottságának elnöke szerint Flynn lemondása aggasztó jele „a mostani nemzetbiztonsági apparátuson belüli zavaroknak."
Marco Rubio floridai szenátor már korábban azt mondta, hogy meg kellene vizsgálni Flynn kapcsolatait Oroszországgal a szenátus hírszerzési bizottságában, ami többek között az elnökválasztás alatti orosz hekkerakciókat is vizsgálja. Kedden Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője is nagyon valószínűnek nevezte, hogy a bizottságban előkerülnek majd Flynn és az orosz nagykövet megbeszélései.
Donald Trump és a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke viszont azért akar vizsgálatot, hogy megtudja, hogyan szivárogtak ki az ügy részletei. „Hallani akarom az FBI-tól, hogyan kerülhetett ez ki" – mondta Devin Nunes kaliforniai republikánus képviselő.
Kedden Trump a Twitteren arról írt, hogy vajon miért szivárog ki ennyi információ Washingtonból, és ezek akkor is megtörténnek-e majd, amikor például éppen az észak-koreai helyzetet kezeli. A fehér házi sajtótájékoztatón Spicer is azt mondta, komoly problémát jelent, hogy információk szivárognak ki a médiába, és ez a Fehér Ház szerint nemzetbiztonsági problémát jelenthet.
Trump egyelőre Keith Kellogg tábornokot, a nemzetbiztonsági tanács kabinetfőnökét nevezte ki ideiglenes nemzetbiztonsági főtanácsadónak, de hamarosan annak is el kell dőlnie, ki veszi át Flynn helyét a rettentő fontos poszton. Már elindultak a találgatások, a CNN-nek egy magas rangú forrás azt mondta, hogy Kellogg mellett David Petraeus nyugalmazott tábornok és volt CIA-igazgató, valamint Bob Harward admirális jöttek eddig komolyan szóba. Ettől még nem kizárt, hogy végül valaki egészen más lesz a befutó.
Kellogg Flynn-hez hasonlóan egy volt háromcsillagos tábornok, aki már az elnökválasztási kampányban külpolitikai tanácsokat adott Trumpnak. Még az iraki háború elején szerelt le, de az amerikai kormány közelében maradt, és vezető szerepe volt George W. Bush alatt az iraki adminisztráció és hadsereg újraszervezésében.
Petraeus neve már lehetséges alelnökjelöltként és külügyminiszterként is keringett egy időben, de kiválasztása különösen nehéz dilemma elé állíthatná Trumpot. Irakban és Afganisztánban is vezető szerepet játszott, emellett Obama kinevezte a CIA igazgatójának. Viszont le kellett mondania, miután kiderült, hogy viszonyt folytatott életrajzírójával, és a vádak szerint titkosított iratokat is átadott neki. Végül vádalkut kötött, ennek keretében két év felfüggesztett börtönt és 100 ezer dolláros pénzbüntetést kapott. A felfüggesztett most áprilisban jár majd le.
Harward több SEAL-csapatban is szolgált a haditengerészeten belül, Obama elnöksége alatt pedig az amerikai központi parancsnokság (US Central Command) helyettes vezetője lett. Miután leszerelt, dolgozott a Lockheed Martin egyik leányvállalatánál. A mostani védelmi miniszter, James Mattis pedig így méltatta korábban egy levélben: „brilliáns (egy SEAL-hez képest)."