Index Vakbarát Hírportál

Trump tetteit kell figyelni, nem a szavait

2017. február 17., péntek 23:48

Orbán Viktor 2014-ben külföldi tárgyalópartnereinek:

Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok

John McCain amerikai szenátor azt mondta, Donald Trump új amerikai elnöknél nem a szavakra, hanem a tettekre érdemes figyelni, és nem szabad "leírni" az Egyesült Államokat. Az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) egy pódiumbeszélgetésén szólalt fel.

Az MTI szerint az amerikai elnök legfőbb párton belüli kritikusaként számon tartott republikánus politikus hangsúlyozta: Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó távozása azt jelzi, hogy sok erőfeszítést kell tennie még az új washingtoni kormánynak, hogy belejöjjön a munkába, de James Mattis védelmi miniszter és John Kelly belbiztonsági miniszter jelenléte bizakodásra ad okot.

A nyugati nemzetek továbbra is elég erősek ahhoz, hogy megvédjék értékeiket és az értékeikre alapozott világrendet, de "az már nem egészen egyértelmű, hogy meg is van-e az akaratuk ehhez" - mondta John McCain. „ A Nyugat addig marad fenn, ameddig lesznek bátor emberek, akik hisznek benne" - mondta.

Az amerikaiak és az európaiak nem fordíthatnak egymásnak hátat, együtt kell harcolniuk a Nyugat bukására törő erőkkel

Nem minden amerikai érti, hogy a szabadságra, a demokráciára és az emberi jogok tiszteletére alapozott nyugati értékrend védelmezésében "alapvető fontosságú Németország és Angela Merkel kancellár szerepe", de "mindazok nevében, akik ezt tudják és értik, köszönetet mondok kiállásukért" - tette hozzá.

Boris Johnson brit külügyminiszter azt mondta, hogy Donald Trump "új stílust" hozott a politikába, és egyáltalán nem biztos, hogy sikertelen lesz. Mint mondta, további heves viták bontakozhatnak ki az új amerikai elnök tevékenysége körül, de "meg kell adni az esélyt" neki tervei megvalósítására.

Szerinte az ukrán válság és a szíriai polgárháború a Nyugat határozatlansága és a "kőkemény választ" elmaradása miatt mélyült el, és ilyesmi nem fordult volna elő, ha Donald Trump lett volna a washingtoni kormány vezetője.

A brit uniós tagság megszüntetésének (Brexit) egyik legfőbb harcosaként számon tartott konzervatív politikus felvetette:

mi szükségünk van az EU-ra, ha ott a NATO is?" 

Az Európai Parlament egy képviselője a közönség soraiból visszautasította kijelentését, hangoztatva, hogy az EU nem valamiféle megszálló hatalom, amely rabságban tartja tagjait.

Petro Porosenko ukrán elnök a beszélgetésen kiemelte, hogy Ukrajnát és Oroszországot nem csupán ideológiai kérdések választják el egymástól. Úgy tűnik, a két nép "két különböző univerzumban él", hiszen az oroszoknak a Szovjetunió bukása, a nagyság elvesztése az alapélményük, az ukránoknak pedig az EU felemelkedése és megerősödése. 

Andrzej Duda lengyel államfő elsősorban arról beszélt, hogy a Nyugat fennmaradásához csökkenteni kell a választók és választott képviselőik közötti távolságot. 

A mai „politikai osztály olyan képet mutat, mint XVI. Lajos (francia uralkodó) udvara a forradalom előtt" - fogalmazott jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa.

Magyarország a NATO-ban

Magyarország számára megnyugtató a terrorizmus elleni harchoz és a több helyszínen jelentkező válság megoldásához való amerikai hozzáállás, az ugyanis nagymértékben egyezik Magyarország álláspontjával - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásán magyar újságíróknak. Az amerikai elképzelés Magyarország álláspontjával egyező módon azt hangsúlyozza, hogy nagyobb katonai szerepvállalással kell jelen lenni ott, ahol válság van, és a lehető leghamarabb békét kell teremteni annak érdekében, hogy az ott élők otthon maradhassanak és helyben boldogulhassanak. Szerinte az új amerikai miniszterrel folytatott tanácskozáson elhangzottak új irányt jelölnek ki a NATO számára. James Mattis üzenete az volt, hogy az Egyesült Államok még hangsúlyosabban kiáll a katonai szövetség kollektív megerősítése mellett, azonban elvárja a szövetségesektől, hogy anyagilag is többel járuljanak hozzá a NATO kiadásaihoz - emelte ki. Simicskó István hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a korábban megállapított hozzájárulás, a bruttó hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékának teljesítése mellett. Budapest arra törekszik, hogy mielőbb elérje ezt az arányt - mondta. Egyetértettek, hogy a keletről érkező veszélyekkel szemben a NATO hatékonyan lépett fel, ugyanakkor fokozni kell a délről fenyegetettséget jelentő terrorizmussal szembeni küzdelmet. Karakteresebb és határozottabb kiállásra kell számítani az Egyesült Államok részéről az iszlám radikalizmussal szemben, ugyanakkor szárazföldi hadműveletek lehetőségéről nem esett szó a tanácskozáson - mondta a miniszter.

A NATO-Oroszország kapcsolatról Simicskó István úgy vélekedett, hogy a katonai szövetségnek párbeszédet kell folytatnia Moszkvával, ugyanakkor a megegyezésre való törekvés mellett az erő elvét is vallva folytatni kell az elrettentés politikáját. Magyarország számára fontos, hogy a NATO erős szövetség legyen, írja az MTI.

Rovatok