Marine Le Pen a választások előtt nem hajlandó vallomást tenni a fiktív uniós állások ügyében

Nem jelent meg a francia rendőrségi idézésre, és a későbbiekben sem hajlandó vallomást tenni Marine Le Pen, a radikális Nemzeti Front (FN) elnöke és államfőjelöltje. Le Pent a párt fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében idézte be szerdán a korrupcióellenes hivatal kihallgatásra. A kabinetfőnöke és a testőr eleget tett a hasonló idézésnek, de a pártelnök nem jelent meg a rendőrségen. Levélben tudatta a hatósággal, hogy az elnökválasztást követő június 11-én és 18-án esedékes nemzetgyűlési választások előtt semmilyen idézésre nem fog megjelenni.

Az igazságszolgáltatás nem egy hatalom, hanem egy hatóság, amely nem zavarhatja meg a választásokat egy nyomozással, amelyet később is le lehet folytatni, és amelyet az elnökválasztási kampány előtt is le lehetett volna folytatni

– indokolt egy interjúban.

A Le Monde szerint Marine Le Pen nem sokat kockáztatott azzal, hogy nem jelent meg a rendőrségen, mert európai parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez, így nem indulhat ellene eljárás, ellentétben az alkalmazottaival.

A szerdai kihallgatást követően a kabinetfőnök, Catherine Griset ellen bizalommal való visszaélés gyanújával indított eljárást az ügyészség, a testőrt viszont szabadon engedték, nem folytatnak ellene eljárást. Az Európai Parlament gyanúja szerint Marine Le Pen több év alatt 300 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodának, hanem a pártnak, a FN-nek dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta.

A nyomozás azt vizsgálja, hogy megalapozott-e az Európai Parlamentnek az a gyanúja, miszerint az FN húsz alkalmazottját, uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve, brüsszeli pénzekből fizették ki – emlékeztet az MTI.

Marine Le Pen szerdán egy vidéki látogatásán megismételte, hogy szerinte "üres" az ügy dossziéja. A Francois Fillon konzervatív jelölt családtagjainak állítólagos fiktív parlamenti állásai ügyében indult hasonló ügyészségi vizsgálatra utalva a pártelnök megjegyezte, hogy „a franciák különbséget tudnak tenni a valós ügyek és a politikai összeesküvések között”. Szerinte ezzel magyarázható az is, hogy az elnökválasztási esélyeket mérő felmérések szerint Fillonnal ellentétben neki az ügy miatt nem csökkent a népszerűsége. Ha most tartanák a francia elnökválasztást, az első fordulóban Marine Le Pen végezne az élen,és bár a második fordulóban vesztésre áll, hátránya napról napra csökken a riválisával szemben.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) még tavaly augusztus elején jelezte az Európai Parlamentnek, hogy közel 340 ezer eurót kell visszakövetelni Marine Le Pentől. Az ügyben a párizsi ügyészség december 15-én indított előzetes eljárást hivatali visszaélés, bűnszövetkezetben elkövetett csalás, hamisítás és eltitkolt munka gyanújával. Marine Le Pen teljes egészében tagadja a vádakat, szerinte  lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz, és mi a parlamenti asszisztensi munkához.