Túllépte hatáskörét és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, országos tiltakozási hullámot kiváltó kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során, állapította meg a román alkotmánybíróság.

A román kabinet január végén minden előzetes tájékoztatás nélkül elfogadott és a közlönyben gyorsan ki is hirdetett egy rendeletet, ami a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel, az utcára vonuló több százezer tüntető szerint viszont lényegében a korrupciót legalizálták volna ezzel. Végül a tüntetések hatására visszavonták a rendeletet, de ha kisebb létszámban is, de azóta is több ezren tiltakoznak a kormány ellen.

Még a rendelet visszavonása előtt Calin Popescu Tariceanu, a kormánykoalícióban részt vevő liberális ALDE elnöke, szenátusi házelnök emelt óvást az Ab-nél a DNA ellen arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.

A vádhatóság több magánszemély feljelentésére hivatkozva indított büntetőjogi vizsgálatot a vitatott kormányrendelet előkészítése és elfogadtatása körülményeiről, hogy kiderítse, vajon a jogszabály kezdeményezőinek valóban az volt-e a céljuk, hogy megakadályozzák korrupcióval vádolt politikusok, elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök felelősségre vonását.

A DNA több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta, hogy kimeríti a bűnpártolás fogalmát a közben hatálytalanított rendelet elfogadtatásának módja, és hétfőn átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke a testület hétfői döntését magyarázva elismerte ugyan, hogy az ügyészségnek minden lehetséges bűncselekményt fel kell derítenie, értékelése szerint viszont a DNA vizsgálata egy politikai döntés törvényességét és időszerűségét kezdte vizsgálni, holott ez nem tartozik hatáskörébe.

A legfőbb ügyészség az alkotmánybírósági határozatra reagálva jelezte, megvárja annak indoklását és annak ismeretében dönt a DNA-tól átvett vizsgálat esetleges folytatásáról. A DNA nem talált bizonyítékot korrupciós bűncselekményre, de arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott kormányrendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény, bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás is történt, írja az MTI.