Diplomáciai és magyar kormányzati forrásaink is arra számítanak, hogy Donald Trump tavalyi kampányának valamelyik tehetős adományozója kapja végül a budapesti nagyköveti posztot, bár forognak a magyar-amerikai kapcsolatokkal foglalkozók körében „szakértőbb″ nevek is. Ha informátorainkon múlna, a szoros magyar kapcsolatokkal rendelkező Christopher Ball üzletember és egyetemi tanár egészen ideális választás lenne, de lehetséges jelöltként emlegetik Susan Hutchison Washington állambeli republikánus politikust is, a Magyar Nemzet pedig nemrég George Pataki volt New York-i kormányzó nevét dobta be.
Az Egyesült Államok elnöke nagyköveti pozíciókra a képzett, profi karrierdiplomaták mellett hagyományosan ún. politikai kinevezetteket is jelöl, akik leginkább saját bizalmasai és kampányának támogatói közül kerülnek ki – a nagyköveti poszt így egyfajta fizetség is korábbi szolgálataikért. Azonban a nagyjából 160-180 nagyköveti hely közül viszonylag kevés, 30-40 alkalmas csak erre. „Senki nem akar például Szudánba menni″, utalt egy diplomáciai forrásunk arra, hogy az élhető és viszonylag konfliktusmentes helyek jöhetnek csak szóba.
Különösen népszerűek ezért az európai helyszínek, Közép-Európa kis országai pedig ráadásul még elég jelentéktelenek is ahhoz, hogy nyugodt szívvel adják őket oda diplomáciai előélet nélkül is bárkinek. Prágáért például nem más jelentkezett be már hónapokkal ezelőtt, mint Trump egyik exfelesége, a cseh származású modell és sportoló Ivana Trump. És forrásaink szerint nagyon úgy fest, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatát folytatva Budapestre is megint egy politikai kinevezett érkezhet.
Ilyen volt legutóbb az a Colleen Bell is, aki szappanoperaproducerként vált híressé, majd Barack Obama kampányának egyik fontos adománygyűjtőjeként nyerte el a lehetőséget, hogy kipróbálhassa magát nagykövetként – a vele készült búcsúinterjúnk itt olvasható. Elnök- és kurzusváltáskor a régi politikai kinevezetteket visszahívják, hogy a helyüket oda lehessen adni az új vezetés embereinek, ez történt Bellel is, akit idén január elején rendeltek vissza. A budapesti missziót azóta a tavaly nyáron érkezett első beosztott, David J. Kostelancik vezeti ideiglenes ügyvivőként, és fogja is vezetni legalább az év derekáig.
Nemrég a Magyar Nemzet arról írt, hogy egy amerikai magyar lobbicsoport a magyar származású George Patakit, New York állam volt republikánus kormányzóját (1995-2006) látná szívesen nagykövetként, de az Index forrásai szerint ennek minimális az esélye. Pataki egyáltalán nem tűnik úgy, mint aki ambicionálná a feladatot, ráadásul az egyik ellenfele is volt Trumpnak az előválasztások során, de később is bírálta őt, sőt tavaly ősszel még a visszalépésre is felszólította.
Donald Trump elkötelezett támogatói közt volt viszont Susan Hutchison egykori tévés műsorvezető, Washington állam republikánus pártelnöke, akinek szintén van némi magyar kötődése, és forrásaink szerint érdekelheti is a nagyköveti pozíció. Hutchison tavaly októberben azzal került a hírekbe, hogy Trump hírhedt puncifogdosós videója után többek közt azzal az érveléssel mentegette a milliárdost, hogy a 2005-ös felvétel idején Trump még a Demokrata Pártot támogatta, így az ügy habosítása képmutatás Hillary Clintonék részéről. Hutchison 2014 őszéig, a kitiltási botrány idejéig a Hungary Initiatives Foundation (HIF) egyik kurátora volt, valamint ő a Charles és Lisa Simonyi Alapítvány a Művészetekért és Tudományért ügyvezető igazgatója.
Több, az amerikai-magyar kapcsolatok szakértőjének számító forrásunk is lehetséges jelöltként, sőt a legideálisabb jelöltként említette Christopher Ball közgazdászprofesszort és üzletembert. Ball a Quinnipac Egyetem tanára, az ottani Közép-európai Intézet Széchenyi nemzetközi gazdasági tanszéknek az igazgatója, valamint 2013 óta Magyarország tiszteletbeli konzulja Connecticut államban. Akkori kinevezésekor többek közt arról beszélt: beleszeretett Magyarországba, ahol otthon érzi magát, húsz éve foglalkozik az országgal és a térséggel, és „remélhetőleg még húsz évig fogok". Ball valóban szorosan kötődik Magyarországhoz: 1994-ben Budapestre költözött, egy ideig tanított az ELTE-n, illetve a Magyar Atlanti Tanács elnöke is volt. Folyékonyan beszél magyarul, felesége pedig erdélyi magyar.
A fenti jelölt-jelöltek magyar kötődései azonban jó eséllyel keveset számítanak majd a végső döntésnél. Egy diplomáciai forrásunk szerint ugyanis „nagyon tolonganak a Trump-kampány adományozói Budapestért", az eddigi kinevezési gyakorlat alapján pedig nehezen elképzelhető, hogy ne egy ilyen, valószínűleg az üzleti életből érkező teljes outsider legyen a befutó – ahogy korábban is mindig. Egy washingtoni, a kinti magyar közösséget jól ismerő forrásunk például hallott egy olyan, a Trump-kampányt bőkezűen támogató keleti parti házaspárról, ahol a férj és a feleség külön-külön is eséllyel pályázhat Budapestre.