Vajon jogosan érzik úgy az európaiak, hogy sosem látott mértékű a terrorfenyegetettség a térségben? A biztonsági intézkedések szigorodása, és a terrorral foglalkozó hírek szaporodása nyomán a BBC megvizsgálta, hogy a puszta tények is alátámasztják-e veszélyérzetünket.
A statisztikák alapján két megállapítás született:
Az első megállapítás szerint a jelen szárazföldi - azaz nem repülőgépes - támadásai sokkal több halálos áldozatot követelnek.
A 2000-es évekig a trend sok támadás volt, relatív kevesebb áldozattal. Az ETA negyven év alatt 3300 merényletben 800 embert gyilkolt meg.
Ez persze csak az általános trend, mivel 1970-től négy olyan merénylet is volt, amelyben jóval többen vesztették életüket. Az 1988-as Lockerbee repülőgépes támadásban például 270-en haltak meg, tehát majdnem annyian, mint a fenti három támadásban összesen.
Az 1970-es 1980-as években az általános terrorfenyegetettség mértéke jóval magasabb volt a jelenleginél.
Az észak-ír támadások idején annak a valószínűsége, hogy valakit terrortámadás ér 1:25 ezer volt. Most viszont nagyságrendekkel biztonságosabb az élet: 1:400 ezerhez az esélye annak, hogy terrortámadás ér egy európai embert.
A BBC megjegyzi, hogy korábban más volt a terroristák motivációja. Akkoriban a balos terroristák, az Action Directe, a Baader-Meinhof-csoport, a Vörös brigádok gyilkoltak, főleg szovjet pénzből. Jelenleg a radikális iszlám mozgalmak akarnak pánikot kelteni. Mindez persze nem befolyásolja az összképet, hiszen az áldozatoknak mindegy, hogy szélső balos, vagy szalafita ideológiai miatt kellett felrobbanniuk.