Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyminisztériumának helyettes államtitkára budapesti tárgyalása után és közvetlenül elutazása előtt három magyar orgánumnak, az Index mellett a Magyar Nemzetnek és a Magyar Időknek adott egyszerre interjút. Yee emellett még a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok kormánya aggodalmát fejezi ki a CEU-t ellehetetlenítő magyar törvény elfogadása miatt.
Yee bevezetésként elmondta, utazását már jóval a CEU körüli botrány előtt leszervezték. Szinte pontosan egy évvel ezelőtt járt Magyarországon, és most is alapvetően azért jött volna, hogy a kétoldalú kapcsolatok teljes körét – az ISIS és a terrorizmus elleni harctól a NATO-együttműködésen át a kereskedelmi kapcsolatokig – áttekintsék. Végül „a nap, a hét és a hónap" témája mégis a Közép-Európai Egyetem témája lett, és a megbeszélések során is ez volt az egyik központi téma.
Yee ugyanakkor határozottan cáfolta azt a pár nappal ezelőtti hírt, hogy az USA bármiféle delegációt, megbízottakat küldene Magyarországra kizárólag a CEU ügyében. Szerinte valaki félreérthetett valamit, valójában csupán Yee látogatásáról volt szó, más nem érkezik rajta kívül.
„Találkoztam a külügyminisztérium munkatársaival, országgyűlési képviselőkkel, különböző civil szervezetek munkatársaival és budapesti think-tankekkel” – mondta Yee, aki szerint a kormányzati szereplőkkel való tárgyalások, mint mindig, baráti hangulatúak és professzionálisak voltak. Azt is elmondta, hogy bár
nem beszélhetek a magyar kormány nevében, de úgy hiszem a beszélgetések alapján, hogy megértik, mi forog kockán (...) Talán a magyarok tízezreinek demonstrációja vasárnap némi figyelmet irányított arra, hogy ennek a városnak, ennek az országnak a lakói mennyire fontosnak tartják az egyetemet.
A helyettes államtitkár hétfőn ellátogatott a Nádor utcába a Közép-Európai Egyetemre, ahol az intézmény vezetőivel, valamint diákokkal és tanárokkal is beszélt.
„Azt kell mondjam, rendkívül le voltam nyűgözve. Álláspontunk szerint az egyetem egy nagyon fontos példája a Magyarországgal való együttműködésünknek (...), a Magyarország és az Egyesült Államok közti együttműködés sikertörténete” – dicsérte hosszasan Yee a CEU-t, ahol a diákok több mint száz, a tanárok pedig több mint ötven országból érkeztek, az 1440 tanulóból pedig nagyjából 400 magyar.
„Minden diák, akivel találkoztam, arról beszélt, mennyire fontos számukra az egyetem, és ők nem csak a CEU-ról érkezett diákok voltak. Voltak diákok a Corvinusról, az ELTE-ről és a német egyetemről (Andrássy Gyula Egyetem) is″ – folytatta Yee, aki szerint a CEU jelenléte nem csak a diákok, hanem a szélesebb tudományos közösség számára is fontos, és annak bizonyítéka, hogy lehet világszínvonalú oktatás Budapesten.
Úgy fogalmazott, az egyetem itt van a kommunizmus vége óta, és jó okkal került Budapestre. Hiszen nagy volt a remény, hogy ez a város lehet a központja a régió fejlődésének, és hogy Magyarország demokratikus, prosperáló, sikeres országként példa lesz az egész régió számára.
Yee úgy gondolja, hosszú évekig valóban ilyen példa volt Magyarország, majd hozzátette: „A kihívás, hogy ezt a dinamikát életben tartsa, más szavakkal, hogy a város, az ország kiálljon a demokráciáért, a jogállamiságért, az alapvető szabadságjogokért, köztük az oktatás szabadságáért.”
Az államtitkár „a hétfői nap nagy döntéseként" beszélt arról, hogy Áder János aláírta a Lex CEU-t, amiről az Egyesült Államok azt gondolja, hogy
a törvény a CEU-t veszi célba, és fenyegeti a CEU azon képességét, hogy folytassa a sikeres működését Magyarországon.
Yee szerint a magyar kormánynak minél előbb „komoly és jószándék által vezérelt" tárgyalásokat kell kezdenie az egyetemmel, hogy megoldást találjanak bármilyen olyan legitim kifogásra, amivel a magyar kormány esetleg rendelkezik. A cél az, hogy a CEU és a többi érintett intézmény megtartsa oktatási szabadságát és akadémiai kiválóságukat, és hogy Magyarországon tudjanak maradni, ahová az Egyesült Államok álláspontja szerint tartoznak és ahol szükség van rájuk.
Hoyt Yee szerint az egyetem részéről teljes a nyitottság a tárgyalásra a magyar kormánnyal, éppen ezért
szerencsétlen, hogy nem voltak tárgyalások, vagy csak beszélgetések a kormány és az egyetem között a törvény elfogadása előtt. Számunkra ez az egyik legmeglepőbb része ennek az ügynek, hogy a törvényt mennyire gyorsan fogadták el.
Azt is hozzátette, nem zárja ki, hogy a magyar félnek lehetnek legitim fenntartásai, természetesen ezt a lehetőséget sem veti el. Csakhogy elmondták neki, hogy amikor az elmúlt húsz-huszonöt évben felmerültek problémák vagy nem volt egyetértés a CEU és az aktuális kormány között, a felek mindig le tudtak ülni ezeket megbeszélni és utána előre tudtak lépni.
„Nem kérdőjelezzük meg a szuverén jogát a magyar kormánynak, hogy törvényt alkosson olyan ügyekben, ahol szerintük ez szükséges” – mondta Yee, azzal folytatva, hogy szerinte mindkét oldalon megvan a szándék a megállapodásra, de „igen hamar meg fogjuk tudni", hogy ezt mindkét fél komolyan gondolja-e.
Kedd délután egyébként Havasi Bertalan arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottnak Altusz Kristófot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) helyettes államtitkárát kérte fel.
Az államtitkár elmondta: mind a külügyminisztérium, mint a budapesti nagykövetség elmagyarázta a magyar félnek, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormánya nem szokott ilyen ügyekben, mint a CEU-é, bilaterális egyezményekről tárgyalni tengerentúli egyetemek nevében. Kijelentette, ez a tárgyalás az egyetemre és a magyar kormányra tartozik.
Az Index azon kérdésére, hogy teljesen lehetetlen-e a szövetségi kormány számára, hogy mégis az tárgyaljon a CEU-t is érintő bilaterális egyezményről, amit a tegnap aláírt Lex CEU megkövetel, Yee azt mondta, „semmi sem lehetetlen, de ilyet az USA kormánya nem szokott csinálni". Azért, mert az USA-ban az egyetemek hagyományosan nagy függetlenséggel rendelkeznek az államtól, ha pedig születnek megállapodások, ezek az egyes államok hatáskörébe tartoznak, nem a szövetségi kormányra.
Például a Közép-Európai Egyetemnek a New York-i Állami Egyetemmel van megállapodása, az akkreditációját pedig a közép-atlanti régió államait tömörítő Middle States Association felsőoktatási akkreditációval foglalkozó nonprofit szervezettől kapta. Yee megismételte, hogy felsőoktatási intézményeknek nincs szövetségi szintű engedélyeztetése az Egyesült Államokban. További kérdésünkre, miszerint a magyar tárgyalópartnerek ezt megértették-e, az államtitkár azt mondta: „Úgy hiszem, igen. Azt gondolom,
a magyar kormány érti, hogy az ilyen típusú egyezményt (...), amit a kormány úgy tűnik, szeretne, azt az egyetem és a (magyar) kormány közt kell megkötni.
Kérdésre azt is elmondta, nem fél tőle, hogy bárki is az USA kormányát fogja hibáztatni, ha a CEU-nak esetleg el kell mennie Budapestről, ők világossá tették, hogy mi a szövetségi kormány hatáskörének a korlátja. „A magyar kormányra vár, hogy megtalálja a megoldást, lehetséges az elfogadott törvényt olyan módon alkalmazni, hogy az ne szorítsa ki az egyetemet – mondta Yee, aki nem csak arról beszélt, hogy a törvény alkalmazása is megoldható lehet úgy, hogy a CEU közben Budapesten marad – de arról is, hogy adott esetben a magyar kormány módosíthatja is a hétfőn elfogadott törvényt olyan módon, hogy az mindkét félnek megfeleljen.
Hoyt Yeet megkérdeztük a Közép-Európai Egyetem rektorának, Michael Ignatieffnek arról a megjegyzéséről, amit az Atlanticnak nyilatkozva mondott. A rektor arról beszélt, azért utazott az elmúlt napokban az USA-ba, hogy megbizonyosodjon róla, a State Department (az amerikai külügyminisztérium) és a budapesti nagykövetség valóban a teljes Trump-adminisztráció nevében beszél-e. A helyettes államtitkárt megkérdeztük, Rex Tillerson külügyminisztert is tájékoztatták-e a CEU ügyéről, és hogy Donald Trump tanácsadói köréből kap-e támogatást az egyetem. Yee az Indexnek azt válaszolta, hogy
mi egy fegyelmezett kormány vagyunk, nincsenek eltérő politikai irányvonalak vagy diplomáciai törekvések. Egyeztetünk és informálunk mindenkit, aki érdeklődik és akit kell, köztük Fiona Hillt, aki kétségtelenül tisztában van ezzel az üggyel, és természetesen tájékoztatjuk a vezetést.
Fiona Hill a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának tagja, Donald Trump tanácsadója európai és orosz ügyekben, és Vlagyimir Putyin rezsimjének régi bírálója. Yee tehát megerősítette, amit Ignatieff az Indexnek is nyilatkozott, miszerint a rektor találkozott Washingtonban Trump tanácsadójával, és ő is támogatja a CEU ügyét. Yee szerint az amerikai vezetésnek is tudomása van a CEU-problémáról.
„Nem csak a saját beszámolóinkból, hanem a médiában, a közérdeklődésben is ott van, nem csak itt Európában, hanem az Egyesült Államokban is, részben azért, mert annyi barátja van ennek az egyetemnek” – utalt a helyettes államtitkár az egyetem kapcsolatrendszerére, és felidézte, hogy épp az előző este tájékoztatta az egyik kollégája, hogy Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár és tucatnyi Nobel-díjas is kiállt az egyetem mellett. Yee hozzátette azt is, nem csupán amerikai kormánytisztviselők vannak tisztában az üggyel, hanem kongresszusi képviselők, akadémiai vezetők, politikai vezetők Amerika-szerte követik a történéseket. Hoyt Yee kérdésünkre válaszul ki is mondta, hogy
Az egyetem bírja az Egyesült Államok kormányának teljes támogatását azon küldetéssel kapcsolatban, amit kifejt, hogy világszínvonalú oktatást nyújtson.
A helyettes államtitkár arról is kapott kérdést, látja-e bármilyen jelét annak, hogy a CEU elleni támadásban esetleg Oroszország befolyása jelenne meg, amit sokan találgatnak. „Egyáltalán nem láttam semmilyen bizonyítékát, hogy bármilyen harmadik ország érintett lenne a témában” – válaszolta Yee, aki szerint az elmúlt években minden ország – köztük Magyarország – megértette, hogy ébernek kell lenni Oroszország közép-kelet-európai szerepével kapcsolatban, példaként említve az Ukrajna elleni agressziót vagy és a tavaly decemberi montenegrói eseményeket. A helyettes államtitkár szerint a Trump-adminisztráció nyilvánvalóvá tette, hogy közös nevezőt szeretne találni Oroszországgal,
de ha nem esnek egybe az érdekek és véleménykülönbség van, az Egyesült Államok nagyon határozottan fel fog lépni, hogy megvédje az amerikai érdekeket és értékeket, valamint szövetségeseit.
Majd Yee ismét megismételte, hogy a CEU esetében azonban nem látja, hogy Oroszország bármiféle szerepet játszana.
Yee arra a kérdésre, hogy a CEU ügye mennyire ronthatja az amerikai-magyar viszonyt, azt mondta, hogy a két ország kapcsolata nagyon erős, Magyarország megbízható szövetséges. Találkozóinak egyáltalán nem a Lex CEU volt a kizárólagos témája, biztonsági, katonai, szervezett bűnözés elleni együttműködésről is tárgyalt „magyar barátaival", csak „ezek nem olyan hírértékűek, mint az egyetem ügye, de az együttműködésünk erős. (...) Van néhány véleménykülönbség köztünk, például ebben az ügyben, de mi a jövőre szeretnénk fókuszálni, és hogy miként lehetne (a véleménykülönbségeket) megoldani”.