Az elnöki rendszer bevezetéséről döntenek a törökök vasárnap népszavazáson. Ha a többség támogatja az erről szóló alkotmánymódosítást, akkor ezután nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lesz a végrehajtó hatalom feje az országban.

A köztársasági elnök jelenleg – 2014 augusztusa óta – Recep Tayyip Erdogan, akinek Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, példaképének tekinti. Erdogan célja évek óta a kormányzati berendezkedés megváltoztatása. Azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, hanem az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát.

Erdogan mester egyébként nem bíz semmit a véletlenre: a szavazócédulákon

Mondjuk lehet, kár ebbe belekötni, írhatnák feketével fekete alapon is, ugyebár. Vagy úgy, hogy egy gyaur kutya, netán Soros György fogja a kezében a nem szócskát.

A referendumon egyébként 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török szavazhat. Az országban 380 ezer rendőr és csendőr felel majd a népszavazás biztonságáért, de ha kell, be tudják vetni a szárazföldi hadsereg hatezer tagját is, írja az MTI.

Az ország keleti tartományaiban helyi idő szerint reggel 7 órakor nyílnak az urnák és 17 óráig lehet szavazni, a nyugati tartományokban reggel 8 órától várják a voksolókat, akik 18 óráig élhetnek választójogukkal. A török fővárosban vasárnap ingyenes lesz a tömegközlekedés.

A legutóbbi közvélemény-kutatások nagyrészt az alkotmánymódosítás mellett szavazók szűk, 51-52 százalékos győzelmét vetítik előre, (de van olyan felmérés, amely 60 százalék feletti eredményt jósol a támogató szavazatoknak). Kisebb számban, de a nem voksok hasonló arányú, 51-54 százalékos előnyére számító cégek is vannak.

A parlamenti pártok közül a CHP, valamint a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a kezdetek óta bírálja az elnöki rendszer ötletét. A legkisebb parlamenti tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) oldalán áll a kérdésben, de a MHP-n belül időközben alakult ellenzék Merel Aksener vezetésével nem támogatja az elnöki rendszer ügyét.

Európai uniós politikusok a tavaly július 15-ei török puccskísérlet nyomán kezdődő tisztogatások mértéke miatt élesen bírálták Ankarát, néhányan megkérdőjelezték Törökország uniós csatlakozásának lehetőségét is. Ankara eközben azzal vádolt meg több EU-tagállamot, hogy menedéket nyújt a puccsistáknak és az összeesküvés támogatóinak, pártolva így a Törökország-ellenes tevékenységet folytató terrorszervezetek működését.

Márciusban Németország és Hollandia megakadályozta, hogy török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetők ezért a népszavazási kampányban többször nácinak, fasisztának, idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat, valamint markánsan szembeállították a brexit folyamatát az egyre inkább függetlenné váló Törökország képével.