51,3 százalékkal az elnöki rendszer mellett állók kerültek többsége a törökországi népszavazáson. Ezzel jóváhagyták a parlamentben már elfogadott alkotmánymódosítást, amivel 2019-től jelentősen kiszélesítik az elnök jogköreit, és Recep Tayyip Erdoğan lényegében teljhatalmat szerezhet. Erdoğan már be is jelentette: a halálbüntetés visszaállítása lenne az egyik első intézkedése.
Az elnöki rendszer bevezetését támogató igen szavazatok 51,3 százalékon, a változtatást ellenző nem voksok 48,7 százalékon állnak a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a vasárnapi népszavazáson Törökországban. Az igenek győzelmével Recep Tayyip Erdoğan kiszélesíti az elnök jogköreit, és lényegében teljhatalmat szerezhet. Ez alapjaiban írja át az 1923-ban létrehozott török köztársaság berendezkedését.
A népszavazás után egy átmeneti időszak következik, aztán a tervek szerint 2019. november 3-án tartják meg a következő, összevont elnök- és parlamenti választásokat. Onnantól lép életbe az összes most megszavazott alkotmányos változtatás, és Erdoğan így akár további tíz évre, 2029-ig Törökország élén maradhatna.
Erdoğan szerint 1,3 millióval többen szavaztak az elnöki rendszer bevezetése mellett. Erdoğan azt mondta támogatói előtt Isztambulban, hogy a török választók történelmi döntést hoztak, és az alkotmánymódosítást a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. Azt is megüzente külföldre tekintve, hogy az eredményt mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek. Erdoğan vasárnap este bejelentette:
Az elnök azonnal meg fogja vitatni ezt a kérdést az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges a kérdést népszavazásra bocsátják. Ez azt jelenti, hogy Törökország nyíltan szembefordul az Európai Unióval.
A CNN szerint Erdoğan hívei közül több ezren gyűltek össze az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházánál. Támogatói Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt, amely egyelőre még nem hivatalos részeredmény.
Isztambulban több kerületben is tiltakoztak, a Reuters szerint az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tüntettek az eredmény ellen. Több helyen utcára is vonultak tiltakozók.
Korábban a török állami média még fölényes előnyről írt, aztán csökkenni kezdett a különbség, és 88,35 százalékos feldolgozottságnál már egy darabig a nemek vezettek, de ez csak ideiglenes fordulatnak bizonyult. Az ellenzéki pártok azzal is vádolták az állami irányítású médiát, hogy manipulálja az eredményeket, és valójában a nemek vezettek, de erre eddig nem került elő bizonyíték.
Ümit Özdağ független képviselő szerint az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 60 százalékát meg fogja támadni jogi úton. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) pedig a végeredmény bejelentése után közölte, információjuk van arról, hogy a szavazatok 3-4 százalékát elcsalták, viszont a Twitteren azt is írták, hogy a szavazatok kétharmadának újraszámlálását követelik majd.
Vasárnap abból is vita volt, hogy a választási testület bejelentette, nem fogja elfogadni azokat a szavazócédulákat, amikről hiányzik a bizottsági pecsét. Napközben viszont megváltoztatta az álláspontját: elfogadják ezeket is, kivéve, ha bizonyíthatóan a szavazóhelyiségen kívülről hozták. Az ellenzék szerint viszont az önmagában problémás, és megkérdőjelezi az eredményt, hogy a testület szavazás közben változtatott.
A szavazócédulákon egyébként az elnöki rendszer bevezetését támogató Igen felirat jótékonyan fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző Nem barna háttér előtt szerepelt.
Vasárnap éjjel Sadi Güven, az ország Legfelsőbb Választási Tanácsának elnöke megerősítette: a még nem hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a török szavazók jóváhagyták a Recep Tayyip Erdoğan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat. Az igenre 1,25 millióval több szavazat érkezett, és már csak mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása van hátra. A hivatalos végeredményt várhatóan 11-12 nap múlva teszik közzé.
A török nagyvárosok közül Isztambulban és Ankarában is a nem szavazatok nyertek. Előbbiben 50,9, a fővárosban pedig 50,1 százalékon állnak az elnöki rendszer bevezetése elleni voksok. Erdoğan egykor Isztambul polgármestereként robbant be a politikába, és 2002 óta először nem sikerült többségbe kerülnie egy szavazáson a városban.
A szavazás nagyrészt rendben zajlott, de egy atrocitásról érkeztek hírek: Diyarbakir tartományban lövöldözés volt, hárman megsérültek, ketten később belehaltak a sérüléseikbe. Egyelőre nem tudni, mi okozta a konfliktust.
A Habertürk napilap szerint a részvételi arány 86,7 százalékos volt.
A népszavazáson az igenek győzelmével átmegy a parlamentben már elfogadott alkotmánymódosítás. A népszavazás óriási tétjéről és lehetséges következményeiről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A szűk győzelem viszont elmaradt attól az 55-60 százalékos eredménytől, amit még korábban jósoltak Erdoğanék, és a Financial Times is hozzáteszi, hogy a végletekig megosztva fordulhat rá az ország a 2019-es kampányra.
A Spiegel szerint igencsak érdekes a külföldön leadott szavazatok eloszlása:
Bár a korábban főként jelképes posztot már így is valódi hatalommal ruházták fel, mióta Erdoğan 2014-ben a miniszterelnökiből átült az államfői székbe, és a gyakorlatban így is egy személyben irányította Törökországot, de az alkotmánymódosítással hivatalosan is óriási hatalmat adnak az elnöknek.
A 18 változtatás keretében – aminek része például a képviselők létszámának 550-ről 600-ra emelése, és az alsó korhatár 18 évre csökkentése – a jogköreit többek között a következőképpen szélesítik ki:
A képviselők többségének szavazatával lehet ugyan indítványt kezdeményezni az elnök ellen, kétharmados többséggel pedig bíróság elé is idézhetnék. Viszont miután a módosításokkal egyidőben tartják majd az elnök- és parlamenti választásokat, így szinte borítékolható, hogy az elnöknek mindig meglenne a törvényhozási többsége is.
Erdoğan azzal érvelt, hogy a változtatások a politikai stabilitást szolgálnák, és az elnöki poszt megerősítése véget vetne a korábban jellemző törékeny koalíciós kormányok korszakának. Azt is hangoztatta, hogy erősebb vezetésre van szükség, hogy hatékonyan lehessen kezelni az országot érő terrortámadások, és a tavaly júliusi puccskísérlet miatt kialakult helyzetet.
Az ellenzők szerint viszont a módosítás egyenes utat jelentene a tekintélyelvű pártállam felé, miután túl nagy hatalom összepontosul majd az elnök kezében, megfelelő fékek és ellensúlyok nélkül. Erdoğan ellenfelei azt is mondták, hogy az alkotmánymódosításban csúcsosodnának ki a tavaly júliusi, meghiúsult puccskísérlet után elindult masszív tisztogatások, letartóztatások, és kirúgások, amik egyébként is ízelítőt adtak abból, mire lehetne számítani.
Az alkotmánymódosítással emberi jogi szervezetek, többek között a Human Rights Watch és a Velencei Bizottság szerint is veszélybe kerülhet Törökország demokratikus jövője. A puccskísérlet óta több európai ország vezetője nyíltan aggódni kezdett a török jogállamiságért, és volt, aki a népszavazás ellen is beszélt.
A kampányban kemény kormánypropaganda folyt az elmúlt hónapokban a népszavazás győzelméért. Erdoğan visszatérő nácizásba kezdett még a német és a holland vezetés ellen is, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek ottani török közösségek előtt kampányoljanak nyilvános rendezvényeken.
Erdoğan szombaton arról is beszélt, hogy a népszavazással megleckéztethetik „azokat az európai államokat, amelyek az elmúlt két hónapban mindenféle törvénytelenséggel próbáltak megfélemlíteni minket". A győzelem esetére pedig még azt is belengette, hogy adott esetben visszaállítanák a halálbüntetést is, ami az uniós csatlakozási tárgyalások felmondásával érne fel.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter első reakciójában annak örült, hogy véget ért a népszavazás, és a külföldön is hullámokat csapó kampány.