Száz letartóztatottról, legalább két halottról tud a Kremllel kritikus Novaja Gazeta, amely szerint Csecsenföldön nagy lendületet vett a melegek üldöztetése. A lap nevekről is tud, de az orosz emberi jogi biztos szerint semmi sem igazolja az állítást.

Tatyjana Moszkalkova elmondta, hogy érdeklődött a csecsenföldi ügyészség, a szövetségi belügyminisztérium és a Nyomozati Hatóság (SZK) képviselőinél, de ott sem erősítették meg az őrizetbe vételeket – írta a Newsru.com. Igaz, Moszkalkova nem kapta meg a laptól a neveket, így nem világos, hogyan tudott meggyőződni az eltűnések megalapozatlanságáról.

A Novaja Gazeta a Kremlhez fordult, az ügyek kivizsgálását kérve, szükség esetén az áldozatok neve átadásának ígéretével. A lap újságíróit fenyegetések is érték a cikkek miatt az észak-kaukázusi köztársaságban. Az orosz elnök kijelentette, hogy az elnöki hivatalnak nincs értesülése a melegek elleni atrocitásokról, de szükségesnek tartja, hogy az ügyet kivizsgálják a belügyi szervek. Dmitrij Peszkov nem tud olyan esetről, amikor „a hagyományostól eltérő nemi irányultság képviselői” rendvédelmi szervekhez fordultak volna – idézte az MTI a szóvivő szavait.

Peszkov nyilatkozata azonban álságos, hiszen Oroszország egy igen szabadon értelmezhető törvényben tiltotta meg a nem hagyományos szexuális orientáció propagálását, így a melegjogi aktivisták igen nehezen fordulhatnának a szövetségi hatóságokhoz, még kevésbé a csecsenföldiekhez.

A Novaja Gazeta személyes beszámolók alapján egy titkos börtönről is írt, amelybe a homoszexualitások vagy annak gyanújába keveredett emberek kerültek. Az emberi jogi biztos azonban nem talált bizonyítékot az arguni börtön létezésére.

A publikációk nyomán az atrocitások leállítását és a történtek kivizsgálását sürgette jogvédő aktivisták mellett az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az EBESZ is. Kadirov szóvivője, Alvi Karimov korábban „lehetetlennek” nevezte, hogy Csecsenföldön olyanokat (melegeket) vegyenek őrizetbe vagy üldözzenek, akik ott nem is léteznek – írta az MTI.

Nyugtalanságának adott hangot az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is hétfőn a melegek csecsenföldi üldöztetéséről szóló értesülések miatt. Nikki Haley ezzel csatlakozott két amerikai törvényhozónak az ügyben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett megnyilatkozásához.

A csecsen hatóságoknak „haladéktalanul ki kell vizsgálniuk” ezeket a vádakat, a cselekmények „minden résztvevőjét felelősségre kell vonniuk, és intézkedniük kell a további hasonló támadások megakadályozása érdekében” – hangsúlyozta a vezető amerikai ENSZ-diplomata.