Június 8-án rendkívüli választás lesz Nagy-Britanniában – jelentette be Theresa May. A brit kormányfő döntése szerint biztonságra, stabil vezetésre van szükség azután, hogy az Egyesült Királyság népszavazáson az EU-ból való kilépésről döntött. May a meglepetéssel záruló referendum után váltotta David Cameront a kormányfői poszton, elsődleges feladata az lenne, hogy letárgyalja a kilépés feltételeit az EU-val.
Legközelebb 2020-ban lettek volna választások. May pár hónappal ezelőtt egyértelműen közölte, hogy nem lesznek előrehozott választások, már csak azért sem, mert a népszavazás elegendő felhatalmazást adott a kormánynak, hogy levezényelje a kilépési folyamatot.
Az előrehozott választás azonban azt mutatja, hogy a kormány újabb felhatalmazást vár ehhez, miután nem sikerül az EU-ból való kiválást a kormány által elképzelt módon, a közös piac előnyeinek megtartásával lebonyolítani. A brit népszavazás nyomán Brüsszel mindenképp valódi szakítást akar, így olyan kapcsolatot építene ki, amilyen bármelyik EU-n kívüli országgal fennáll.
May azzal indokolta álláspontjának megváltoztatását, hogy „kelletlenül, de arra jutott”, egyedül ez ad stabilitást és biztonságot a következő évekre. Igaz, az előrehozott választás ellen May korábban épp azzal érvelt, hogy az bizonytalanságot okozna a brexit lebonyolításának idején.
Ezt egy előrehozott választás minden bizonnyal elő is fogja idézni, nem kizárt, hogy London ezzel is az időhúzásra játszik.
A választás kiírásáról nem a kormány dönt, ahhoz a parlament kétharmadának jóváhagyása is szükséges. A Munkáspárt azonban már jelezte: kész támogatni a választást, márpedig velük már biztosítva lesz a szükséges többség. Az erről szóló szavazás szerdán lesz a parlamentben.
Az időzítés ideálisnak tűnik a konzervatívoknak: a legutóbbi felmérések is jelzik, hogy May viszonylag biztos lehet a dolgában, a YouGov és a ComRes ugyanis április 13-i polljaiban egyaránt 21 százalékpontos előnyt mutattak a toryknak: 44 és 46 százalékon mérték őket, míg az ellenzéki Munkáspártot csak 23 és 25 százalékon.
Az Opinium ezzel szemben csak 38 százalékra jósolta a torykat, és 29 százalékra a Munkáspártot, de szinte minden más fontosabb felmérésben két számjegyű volt Mayék előnye a Jeremy Corbyn által másfél éve vezetett Munkáspárttal szemben. A liberálisokat és a UKIP-et egyaránt 10 százalék környékén mérték.
A brit kormány eddig sem sietett a kilépéssel: kilenc hónappal a népszavazás után, alig három hete nyújtották be hivatalosan is a kilépési kérelmüket, így a tárgyalásokra adott két év csak március végétől indult el. A megadott idő egyébként is nagyon szűknek tűnik, ráadásul így, hogy tavaly óta mostanáig hivatalosan nem történt semmi, a tárgyalások lezárása már bele fog lógni a 2019-es európai parlamenti választásokba és az új Európai Bizottság felállításának idejébe.
(Borítókép: Theresa May sajtótájékoztatót tart a Downing Street 10. előtt Londonban, 2017. április 18-án. Fotó: REUTERS/Stefan Wermuth)