Mint megírtuk, leállhat a Norvég Alap Magyarországon, mivel a norvég kormány számára elfogadhatatlan, hogy ügynöknek minősítsék az általuk támogatott civileket, és hogy a kormány vétójogot akar magának az alap 65 milliárd forintos elosztása felett.

Április végén Norvégia budapesti nagykövete, Olav Berstad azt mondta, hogy feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a civil alap kezelője teljesen független legyen minden kormányzati befolyástól. Most pedig Erna Solberg norvég miniszterelnök figyelmeztette Magyarországot és Lengyelországot arra, hogy engedélyezniük kell a civil szervezetek független finanszírozását. Az MTI szerint Solberg közölte,

nem engedhetjük meg Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy felügyelje a civil társadalomnak szánt pénzeket. Független szervezeteknek kell ezzel foglalkozniuk. ... A civil szférát államilag nem kontrollálhatják.

A norvég kormányfő szerint

az illiberális hatalmak nem értik, hogy a civil szférának miért kell függetlennek lennie.

Az EUObserver szerint Solberg felvetette ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek durván tíz százalékát civil szervezetek kapják, amelyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.

A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz. Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter, akit a tárgyalások lebonyolításával bíztak meg, reményét fejezte ki, hogy az idei év végére lezárják a tárgyalásokat. Nem tart attól, hogy a szóban forgó országok felállnak a tárgyalóasztaltól. Szerinte a fiatal demokráciák számára jó edzőtábort jelentenek az ilyen tárgyalások.