Az exit pollok szerint a baloldali-liberális Mun Dzsein nyerte 41,4 százalékkal a keddi dél-koreai elnökválasztást. Mun az eddigi keménykedés helyett tárgyalásokat kezdeményezne, és nyitottabb a párbeszédre Észak-Koreával. A délre telepített amerikai rakétavédelmi rendszert is felülvizsgálhatja, és nem akarja, hogy az Egyesült Államok és Kína a fejük felett egyeztessen az észak-koreai helyzetről, szerinte Dél-Koreának kell vezető szerepet vállalnia a megoldásban.
A dél-koreai előrehozott elnökválasztást azután kellett kiírni, hogy a fontos dél-koreai cégekig érő botrányba belebukott Pak Gunhje elnökasszony ellen állandósultak a tüntetések, végül pedig március elején a dél-koreai alkotmánybíróság jóváhagyta a lemondatását, az ügyészség pedig vádat emelhet ellene. A botrány rávilágított a dél-koreai társadalom számos válságára (amiről itt írtunk bővebben) és a generációs megosztottságra is, politikai szinten pedig teljesen kicsinálta a 10 éve hatalmon lévő konzervatív oldalt.
Az esélyessé így Mun Dzsein lépett elő, aki 2012-ben nem sokkal kapott ki Paktól. Munt stabilan 40 százalék környékén mérték, de volt egy olyan pont április elején, amikor a centrista An Csolszúval fej fej mellett álltak. An azonban az utolsó felmérésekben már csak 18 százalékon állt, így várható volt Mun győzelme. Végül a második helyre nem is ő, hanem az utolsó napokban erősödő Hong Dzsunpjo, Pak konzervatívjainak jelöltje ért be 23,3 százalékkal.
Egy felmérés alapján Pak bukása után a dél-koreaiak szemében leginkább a korrupció elleni küzdelem, majd a gazdasági helyzet számított, a nemzetbiztonsági kérdések pedig harmadik helyen következtek csak, azonban az Észak-Korea körüli feszültség, valamint a Dél-Koreába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer is meghatározták az elnökválasztási kampányt. Miután Mun a kampányban többször is arról beszélt, hogy újratárgyalná a rakétavédelmet, ennek is szólhatott, hogy az amerikaiak felgyorsították a rendszer telepítését, és múlt héten az első elemek már működőképes állapotba kerültek.
Mun a dél-koreai társadalom megosztottságának felszámolását ígérte, és azt mondta, hogy túl fognak lépni Pak botrányokkal terhelt időszakán. Azt is többször jelezte, hogy az észak-koreai helyzet megoldásában a tárgyalásoknak is fontos szerepet szánna, és alatta mindenképpen a tíz évvel ezelőtti, enyhébb, párbeszédre törekvő déli álláspont kerülhetne újra előtérbe. Újranyitná a keszongi ipari parkot, és Phenjanba is elmenne tárgyalni Kim Dzsongunnal, ha ez vezet el a Koreai-félsziget atomfegyvermentesítéséhez. Szerinte el kell ismerniük, hogy Kim Dzsongun Észak-Korea vezetője, és egyenrangú tárgyalópartnerként kell tekinteniük rá.
Mun álláspontja nem feltétlenül egyezhet a nyomásgyakorlásban gondolkozó Egyesült Államok céljaival, ahogy azt a rakétarendszer telepítésének felgyorsítása is jelezte. Az elmúlt hetekben az újabb rakétatesztekkel és atomkísérlettel fenyegetőző Észak-Korea körül egyre feszültebb lett a helyzet, felvonult már amerikai repülőgép-hordozó és atom-tengeralattjáró is a közelben, viszont Donald Trump azt sem zárta ki, hogy tárgyaljon Kim Dzsongunnal.
Azonban az amerikai diplomácia elsősorban a gazdasági szankciókkal, és az ENSZ eddigi intézkedéseinek betartatásával próbálkozhat. A szankciókra a korábbinál nyitottabbnak mutatkozó pekingi vezetésnek Észak-Korea megüzente, hogy nem tetszik neki a keményebb hangvétel, de más erődemonstrációk mellett újabb atomkísérletet nem hajtottak végre. A Koreai-félsziget körüli feszült helyzetről itt írtunk bővebben .