Folytatódik a norvég–magyar kötélhúzás – írja a Magyar Idők a Norvég Alap pénzei körül kialakult helyzetről. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kormány nem akarja, hogy a norvégok úgy költsék el a pénzüket Magyarországon, ahogy akarják, hanem úgy, ahogy az a magyar kormánynak tetszene.

Az ügy előzménye, hogy leállhat a Norvég Alap Magyarországon, mivel a norvég kormány számára elfogadhatatlan, hogy ügynöknek minősítsék az általuk támogatott civileket, és hogy a kormány vétójogot akar magának az alap 65 milliárd forintos elosztása felett.

A Magyar Idők most azt írja: a magyar kormány célja, hogy „a teljes civil világ részesülhessen a norvég civil alap pénzeiből, ezért ragaszkodik hozzá, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét”. Ezt Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára nyilatkozta a lapnak.

Perényi arról is beszélt, hogy magyar kormány megegyezésre törekszik a Norvég Alap és az EGT Alap 2014–2021-es ciklusának támogatása ügyében, de „nem mindenáron”. Ha sikerül megegyezni a részletekben, akkor a 2014–2021-es ciklusban 214,6 millió eurót kaphat Magyarország, 107,5 milliót a Norvég Alapból és 108,9 milliót az EGT Alapból – ez utóbbinak minimum 10 százalékát kell a civil alapnak juttatni.

Arra a kérdésre, hogy a tárgyalópartnerek felfüggeszthetik-e az alap működését, Perényi Zsigmond azt mondta: ezt nem tehetik meg olyan könnyen, mert komoly és jól megtérülő gazdasági előnyökhöz jutnak azért cserébe, hogy támogatást nyújtanak. Perényi szerint „fontos tehát hangsúlyozni, hogy nem jószántukból adják ezeket a pénzeket”.

A tizenöt országból, amely részesül az alapok támogatásaiból, Magyarország a harmadik legnagyobb összeget kapja. „Egyébként semmiről nem vagyunk lemaradva, mert eddig csak öt ország állapodott meg velük a tizenötből” – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Perényi egyébként egy nagyon vicces dolgot is mondott a lapnak, persze ha komolyan gondolta, akkor az nem is olyan vicces. Azt mondta, hogy a kormány közpénznek tekinti a norvégok pénzét, ami végül is igaz, hiszen a norvég adófizetők pénze, de ilyenkor akaratlanul is az újságolvasó eszébe jut, hogy Magyarországon a közpénz gyakran elveszíti közpénz jellegét. 

Így szólt Perényi nyilatkozata: „A magyar kormány soha nem mondta azt, hogy bele szeretne szólni magába a pénzosztásba. Ezeket a pénzeket azonban közpénzeknek tekinti, tehát abból a feltételéből nem kíván engedni, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét, amely aztán – pályáztatás révén – szétosztja a kapott támogatást."