Újabb menekültügyi szigorításokat szavazott meg a német szövetségi parlament - közölte az MTI.
A Bundestagban csütörtökön késő este a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadott szabályok szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) jogosult külön indoklás nélkül bevonni az újonnan érkező menedékkérők mobiltelefonját, táblagépét, laptopját vagy egyéb adathordozóját a személyazonosság és származás megállapítása céljából, a személyes adatok védelmét szabályozó előírások keretén belül, amennyiben minden más lehetőséget kimerítettek.
A BAMF üdvözölte a döntést, mert az adathordozók elemzése révén értékes információkat lehet szerezni a menedékkérő Németországba vezető útjáról és korábbi tartózkodási helyéről, aminek révén könnyebb tisztázni állampolgárságát. Az adathordozók elemzése azért lehet döntő jelentőségű, mert - a BAMF adatai alapján - a 2015-ben és 2016-ban érkezett menedékkérők mintegy kétharmadának nem volt útlevele vagy más személyi okmánya.
Civil szervezetek és ellenzéki pártok élesen bírálták a hivatal felhatalmazását az adathordozók átvizsgálására, a legtöbb kritika szerint az új szabály révén egy állami intézmény megengedhetetlen mélységben betekinthet emberek magánéletébe.
A Bundestag a már Németországban tartózkodó menedékkérőkkel kapcsolatban is alkotott egy sor új szabályt. A hivatalos nevén Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség jobb érvényesítését szolgáló csomagban szerepel, hogy a menedékkérők elhelyezéséért, ellátásáért felelős tartományok előírhatják a menedékjog megszerzésére előre láthatóan csekély eséllyel pályázó kérelmezőknek, hogy csak a jellemzően tömegszállásként működő központi befogadóállomásokon lakhatnak, és nem költözhetnek át a kisebb - többnyire magasabb színvonalú - menekültotthonokba.
A személyazonosság megállapításában nem közreműködő vagy hamis adatokat közlő menedékkérőknek, valamint a hazajuttatásukat akadályozó elutasított kérelmezőknek megtilthatják, hogy elhagyják a BAMF területi szerve szerinti közigazgatási egységet, járást vagy kerületet, és nem kell tájékoztatni őket arról, hogy mikorra tervezik hazatoloncolásukat.
A csomag további fontos eleme, hogy az elutasított menedékkérőket akkor is kitoloncolási őrizetbe lehet helyezni, ha nem biztos, hogy a közeljövőben végre is hajtják a kitoloncolást. Az eddigi szabályok azt írták elő, hogy az őrizetbe vételtől számított három hónapon belül haza kell juttatni az illetőt, és ha nem biztos, hogy sikerült betartani a határidőt - mert például a származási ország elzárkózik a visszafogadástól -, nem szabad kitoloncolási őrizetet elrendelni.
A közveszélyesként számon tartott elutasított menedékkérők esetében tovább szélesítették a legfeljebb hat hónapig tartó, úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizet elrendelésének lehetőségét. Amennyiben a biztonsági őrizetre mégsem lehetséges, lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kell kötelezni ezeket a biztonsági kockázatot jelentő embereket.
Menekültügyi civil szervezetek a csomagot mindenestül elutasították. Az új szabályok miatt Németország "befogadó országból kitoloncoló országgá lesz" - emelte ki a Pro Asyl nevű szervezet. Az ellenzék is súlyos vádakkal illette a kormánypártokat. A csomag "menekültellenes disznóságok gyűjteménye" - írta a Twitteren Ulla Jelpke, a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Baloldal (Die Linke) képviselője.