Kovács Béla, a Jobbik európai uniós képviselője mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött hétfő este az Európai Parlament jogi bizottsága, írja a Magyar Idők. A Jobbik közleményben reagált, azt írják, üdvözlik a döntést.
A kormánylap úgy tudja: "a testület nem támogatta a politikus jogi képviselőjének, Szikinger Istvánnak azt az indítványát, hogy ha a grémium a jogi védettség megvonását indítványozza, úgy az ne érintse Kovács képviselői munkáját, valamint mondja ki, hogy nem lehet őt előzetes letartóztatásba helyezni. Információink szerint a jogi bizottság az egyhangú határozatban kimondta, hogy az ügyvéd indítványának nem lehet helyt adni, mivel Kovács Béla eddig két alkalommal nem tett eleget a testület idézésének, és nem jelent meg azokon a meghallgatásokon, amelyeken tisztázhatta volna a vele szemben felmerült gyanút" - írják.
A Jobbik közleményében azt írja: "a Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözli az Európai Parlament Jogi Bizottságának mai döntését, mellyel felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. Hosszú idő után született meg a bizottsági döntés, bízunk benne, hogy az Európai Parlament gyorsabban dönt, mert így végre ebben az ügyben is kiderülhet az igazság. A bíróság előtti tisztázásra azonban mindaddig nincs lehetőség, amíg nem emelnek vádat a képviselő ellen. A három éve húzódó állítólagos kémügyben már másfél éve nincs előrelépés, vádemelés hiányában ugyanis nincs mód a fideszes vádaskodások tisztázására".
A jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta 2016 végén azután, hogy "az unió csalás elleni hivatalától, az OLAF-tól érkezett jelzés alapján kiderült, hogy a jobbikos képviselő költségvetési csalást és magánokirat-hamisítást követhetett el. A politikus a gyanú szerint 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. Ennek alapján ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban soha nem jártak ott, és semmilyen munkát nem végeztek" - írja a Magyar Idők.
Egyszer már felfüggesztették Kovács mentelmi jogát. A Jobbik EP-képviselője ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a politikus egy aktív, egykori KGB-ügynökkel összefüggő nyomozás közben a titkosszolgálat látókörébe került. A Központi Nyomozó Főügyészségen februárban már harmadjára hallgatták ki. A Fidesz az egészet nagyon látványos módon szakmaiatlanul kezelte: a feljelentés önmagában átlátszó volt, hiszen a képviselői mentelmi jog miatt tudni lehetett, hogy a nyílt eljárás közben őrizetbe sem vehetik, szabadon járhat-kelhet, tüntethet el nyomokat, bizonyítékokat. A feljelentés után egy évvel született meg az EP-ben a mentelmi jog felfüggesztéséről a határozat. Ráadásul nem a kémelhárítás, hanem az ezekhez a dolgokhoz sokkal kevésbé értő ügyészség nyomozott ellene. Nem is jutottak semmire, három év eltelt, és az ügyészség semmit nem tudott felmutatni.
Jó volt viszont az egész elhúzódó ügy arra, hogy három éven keresztül lehetett ütni a Jobbikot ezzel, bármilyen parlamenti kérdésre egyszerűen csak annyit válaszolni, hogy Kovács Béla. Ehhez persze nagyban hozzájárult a Jobbik is: bár okkal indíthatott volna belső vizsgálatot a párt azok után, hogy az Index tavaly ősszel megírta, milyen információkat hallgatott el a múltjából Kovács Béla és felesége, ilyen belső vizsgálat nem indult.